A n�pv�ndorl�sok kora
2010. j�lius 24.
A K�zponti Statisztikai Hivatal szerint m�r az id�n 10 milli� al� cs�kken Magyarorsz�g n�pess�ge. M�g az is lehet, hogy ez m�r meg is t�rt�nt. Ha a jelenlegi trendek nem v�ltoznak, 2050-re m�r csak 8 �s f�l milli�nyian lesz�nk. A Nagycsal�dosok Orsz�gos Egyes�lete mozgalmat ind�tott a n�pess�gcs�kken�s meg�ll�t�s��rt, az Orsz�ggy�l�s utols� ny�ri �l�s�n a Jobbik k�pvisel�je pedig a n�pess�gfogy�st „korunk pestis�nek” nevezte �s „a magyar nemzettest dominanci�j�nak” meg�rz�s�re sz�l�tott fel. Bizony, v�szesen fogy a magyar.
A megold�s pedig annyira egyszer�, hogy m�g a radik�lis jobboldali politikusoknak �s a nagycsal�dosok �rdekei�rt harcol� aktivist�knak is k�zenfekv� kell hogy legyen: t�gra kell nyitni Eur�pa �s benne Magyarorsz�g kapuit a szeg�ny, harmadik vil�gbeli orsz�gokb�l �rkez� bev�ndorl�k el�tt.
A demogr�fiai helyzet Eur�pa m�s orsz�gaiban sem sokkal jobb. A probl�ma az, hogy a sz�let�ssz�m cs�kken�se m�g�tt olyan demogr�fiai okok h�z�dnak meg, melyeket t�rsadalompolitikai eszk�z�kkel — csal�di ad�z�ssal, nagycsal�dosoknak ny�jtott kedvezm�nyekkel — nemigen lehet befoly�solni. Az OECD 2007-es jelent�se p�ld�ul kiemeli, hogy Magyarorsz�gon egy k�t gyermekes csal�d m�r ma is sokkal kevesebbet ad�zik, mint egy azonos j�vedelm� gyermektelen p�r — a sz�let�ssz�mra azonban ennek nincs k�l�n�sebb hat�sa. R�ad�sul nemzetk�zi �sszehasonl�t�sban Magyarorsz�gon nincs nagy k�l�nbs�g a tervezett �s a val�ban megsz�letett gyerekek sz�ma k�z�tt:

Forr�s: OECD
(Az �br�n a megsz�letett gyermekek sz�m�t az oszlop vil�gosra sz�nezett r�sze mutatja, a s�t�tre sz�nezett r�sz pedig a tervezett sz�let�ssz�mt�l val� elt�r�s. A magyar adatokat kiemeltem.)
K�nnyen lehet teh�t, hogy a gyermekv�llal�si kedv n�vel�s�re ford�tott �llami forintok egyszer�en k�rba veszn�nek. De m�g ha politikai var�zs�t�sre hirtelen meg is ugrana a magyar n�k sz�l�si hajland�s�ga, ez is rengeteg p�nzbe ker�lne, hiszen a sok gyerek megn�veln� az eg�szs�g�gyi �s oktat�si kiad�sokat. Sokkal k�lts�ghat�konyabb a bev�ndorl�s, hiszen a tipikus bev�ndorl� fiatal feln�tt, aki sz�l�f�ldj�n j�rta ki az iskol�t �s ritk�n szorul eg�szs�g�gyi ell�t�sra.
Mindek�zben az el�rejelz�sek szerint a vil�g n�pess�ge a jelenlegi 6,83 milli�rdr�l 2050-re 9,15 milli�rdra fog n�ni �s majd ek�r�l stabiliz�l�dik. A fejlett vil�g n�pess�ge azonban jelent�sen vissza fog esni. A XVIII. sz�zad elej�n a vil�g n�pess�g�nek �t�de Eur�p�ban �lt. Az I. vil�gh�bor� el�tt minden harmadik ember Eur�p�ban vagy eur�pai bev�ndorl�k lesz�rmazottjak�nt �szak-Amerik�ban �lt. 2003-ban az eur�paiak, amerikaiak �s kanadaiak ar�nya azonban m�r csak 17% volt; 2050-re m�r csak 12% lesz. Az al�bbi vide� szeml�lteti

LINK

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.