K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

T�rsadalom helyzete		2010.05.01. 21:10
10-03-28 T�rsadalom helyzete   Az igazi vezet�s sz�ks�gess�ge Jelenkori korm�nyainknak �s egy�b int�zm�nyeinknek nagyon nagy sz�ks�g�k lenne er�s, felel�s, �nzetlen vezet�kre. Ne gondolj�k azt t�vesen, hogy a m�dia csak j�tszik, amikor korrupt vezet�kr�l �s botr�nyokr�l �r. �zenete komoly: a legt�bb vezet�ben nem b�zhatunk meg. Hogy mi�rt nem? Mert sokat k�z�l�k csak �nz� �rz�keik vezetnek, �s mindent megtesznek az�rt, hogy hatalomhoz jussanak. A legt�bb orsz�g vezet�i mind jobban �s jobban elterelik a n�pet a lelki �lett�l, �s politik�juk nagy r�sze hivatalosan is �szt�nzi a t�meges erk�lcstelens�get. P�ld�ul sok �llam keresi a lehet�s�g�t annak, hogy legaliz�lj�k a szerencsej�t�kokat, mivelhogy a bev�tel jelent�s t�bblet az �llami k�lts�gvet�shez. Vajon ez j� azoknak, akik szerencsej�t�kokat �znek? �s mi legyen a gazdas�gi politik�val, amely egyre m�ly�ti a vil�g gazdagjai �s szeg�nyei k�zti k�l�nbs�get? M�g ink�bb v�ls�goss� v�lik a helyzet, amikor az anyagi ill�zi�k oly er�sek lesznek, hogy a b�nt b�tran �s kollekt�ven k�vetik el, �s az egy adott kult�ra prominens r�sz�v� v�lik. A vil�gban utazgatva szem�lyesen gy�z�dhettem meg e glob�lis t�veszme hat�sair�l. K�zben a mi saj�t v�dn�keink sem jobbak. P�ld�ul itt Amerik�ban is f�ny der�lt olyan esetekre, amikor tiszteletlen�l b�ntak a gondozottakkal, meger�szakolt�k �ket �s m�s m�don is vissza�ltek helyzet�kkel az eg�szs�g�gyi int�zm�nyekben �s otthonokban. A m�dia sz�mos expos�ban adott h�rt arr�l, hogy magatehetetlen, �gyhoz k�t�tt, fogyat�kos p�cienseket er�szakoltak meg a k�rteremben �gynevezett eg�szs�g�gyi gyakornokok. Mindny�jan azt hissz�k, hogy a jelenlegi civiliz�ci� javai az emberi halad�s bizony�t�kai, �mde van egy m�sik szempont is. E szempont szerint ahelyett, hogy el�re haladtunk volna a jelenlegi �llapot fel�, tal�n helyesebb, ha azt mondjuk, hogy visszafel� ment�nk egy kor�bbi, term�szetesebb korb�l, amelyben az agr�rium domin�lt. Egy mez�gazdas�gi termel�sen alapul� t�rsadalomb�l egy olyan t�rsadalomm� alakultunk �t, amelynek alapja az ipari termel�s, a tudom�ny, a fejlett technol�gia, �s leg�jabban az inform�ci�s kult�ra. Amint ez „a fejl�d�s” mind jobban el�rehaladt, civiliz�ci�nk egyre szem�lytelenebb� v�lt. A fogyaszt�st helyezt�k l�t�nk el�ter�be, s �lland�an cs�kkentett�k a k�z�ss�g szerep�t �s a m�lyebb kapcsolatok meg�rt�s�t, a l�lek �s az �let spiritu�lis dimenzi�inak a jelent�s�g�t. A nyugati kozmol�gia manipulat�v �s kizs�km�nyol� lett, �s �gy m�k�dik, hogy fikarcnyit sem t�r�dik az eg�sz vil�g j�l�t�vel. Ez halad�s?   Az igazi vezet�s sz�ks�gess�ge Jelenkori korm�nyainknak �s egy�b int�zm�nyeinknek nagyon nagy sz�ks�g�k lenneer�s, felel�s, �nzetlen vezet�kre. Ne gondolj�k azt t�vesen, hogy a m�dia csak j�tszik,amikor korrupt vezet�kr�l �s botr�nyokr�l �r. �zenete komoly: a legt�bb vezet�ben nemb�zhatunk meg. Hogy mi�rt nem? Mert sokat k�z�l�k csak �nz� �rz�keik vezetnek, �smindent megtesznek az�rt, hogy hatalomhoz jussanak.A legt�bb orsz�g vezet�i mind jobban �s jobban elterelik a n�pet a lelki �lett�l, �spolitik�juk nagy r�sze hivatalosan is �szt�nzi a t�meges erk�lcstelens�get. P�ld�ul sok�llam keresi a lehet�s�g�t annak, hogy legaliz�lj�k a szerencsej�t�kokat, mivelhogy abev�tel jelent�s t�bblet az �llami k�lts�gvet�shez. Vajon ez j� azoknak, akikszerencsej�t�kokat �znek? �s mi legyen a gazdas�gi politik�val, amely egyre m�ly�ti avil�g gazdagjai �s szeg�nyei k�zti k�l�nbs�get?M�g ink�bb v�ls�goss� v�lik a helyzet, amikor az anyagi ill�zi�k oly er�sek lesznek,hogy a b�nt b�tran �s kollekt�ven k�vetik el, �s az egy adott kult�ra prominens r�sz�v�v�lik. A vil�gban utazgatva szem�lyesen gy�z�dhettem meg e glob�lis t�veszmehat�sair�l.K�zben a mi saj�t v�dn�keink sem jobbak. P�ld�ul itt Amerik�ban is f�ny der�ltolyan esetekre, amikor tiszteletlen�l b�ntak a gondozottakkal, meger�szakolt�k �ket �sm�s m�don is vissza�ltek helyzet�kkel az eg�szs�g�gyi int�zm�nyekben �s otthonokban.A m�dia sz�mos expos�ban adott h�rt arr�l, hogy magatehetetlen, �gyhoz k�t�tt,fogyat�kos p�cienseket er�szakoltak meg a k�rteremben �gynevezett eg�szs�g�gyigyakornokok. Teljesen mindegy, hol �lnek a vil�gon, a hatalmi helyzetben lev�k elbuknak vagy korrump�l�dnak, s ennek szinte minden�tt azonos okai vannak. Azt l�tjuk, hogy ha valakit kineveznek valamilyen poz�ci�ba �s megkapja az ezzel j�r� fizet�st is, akkor m�r k�ptelen felfogni, hogy � is csak Isten szolg�ja. S p�rtatlanul k�ptelen m�snak is a jav�ra tenni. Hatalmi helyzet�ket ink�bb arra haszn�lj�k, hogy saj�t szeker�ket tolj�k, s nem pedig arra, hogy azokat szolg�lj�k, akiket vezetni�k is kellene. Az ilyen vezet�k mester manipul�torok, �s mindig meg fogj�k tal�lni a m�dj�t, hogy igazolj�k tetteiket. Vissza fognak �lni poz�ci�jukkal, hogy szabot�ljanak mindent, ami magasabb rend� �s term�szet�.

Vall�sok vesz�lyben. Intelmek a lelki k�z�ss�gek sz�m�ra		2010.05.01. 21:10
10-03-23 Vall�sok vesz�lyben. Intelmek a lelki k�z�ss�gek sz�m�ra Az illumin�tusok �ltal meg�lmodott �j vil�grend h�t pontban foglalhat� �ssze: 1. minden fenn�ll� korm�nyzat megd�nt�se 2. a mag�ntulajdon elt�rl�se 3. az �r�kl�s megsz�ntet�se 4. a patriotizmus felsz�mol�sa 5. a vall�s megsz�ntet�se 6. a h�zass�g elt�rl�se 7. egy vil�gkorm�ny l�trehoz�sa Magyarul gyakorlatilag az a c�ljuk, hogy az eg�sz vil�g felett egy olyan korm�ny �lljon, aminek semmi k�l�n�sebb kih�v�st nem jelent a teljes k�z�nyben �l� zombi emberek ir�ny�t�sa. Ezeknek az embereknek nincsen nemzeti �ntudatuk, se vall�si, �rzelmi vagy t�rgyi k�t�d�s�k. A szexualit�s is csak �r�mforr�s, mindenki azzal csin�lja, akivel csak akarja. Ezt tartj�k az ember �si, term�szetes �llapot�nak, amihez vissza kell t�rni (V�. a szabadk�m�ves �s feltehet�leg illumin�tus Rousseau). Az embert ett�l a csod�latos �llapot�b�l nem m�s mozd�totta ki, mint az egyh�z �s a vall�s, ez�rt harcolnak az illumin�tusok olyan kem�nyen a vall�soss�g ellen. "az Illumin�tus Rend is egy azok k�z�l, amelyek az egyh�zak szellemi �s politikai t�lhatalm�nak megt�r�se �rdek�ben szervez�dtek, tagjai sor�ban sok egyh�zi szem�llyel, rendszerint olyanokkal, akik el�gedetlenek voltak, �s bel�lr�l igyekeztek megreform�lni a Szentsz�ket �s annak hatalm�t, politik�j�t." Ameddig lesznek olyan emberek, akik a hagyom�nyos kereszt�ny �s m�s vall�s� �letforma szerint �lnek, addig �k -m�rmint az �j Vil�grend h�vei- nem j�rhatnak sikerrel. Szisztematikusan apr�tj�k a vall�sokat ez�rt az Isten dics�s�g�nek terjeszt�se igen nagy vesz�lyben van/volt/lesz. Direkt beszennyezik az elveket, sz�p lassan le�p�tik annak strukt�r�j�t �s ezt a sz�nd�kukat m�r ismerhetj�k a "Szex �s az �j Vil�grend" �r�sb�l, ahol is egy orvos besz�molt arr�l, hogy milyen eszk�z�ket haszn�lnak c�ljaik el�r�se �rdek�ben. Apr� picike kicsi kis v�ltoztat�sok...... �szrev�tlen kis reform�ci�k, amiknek nincs is alapjai, �s r�ad�sul ellent megy az eredetinek. Ez a vil�g �gy m�k�dik, hogy a j� dolgok, id�vel rossz� v�lnak, t�nkremegy. Valaki j�n �s nagy neh�zs�geket v�llalva, fel�p�ti a t�k�letest, de az id� megrohasztja azt, ez�rt �lland�an r�sen kell lenni....�berek, ahogyan az �r J�zus Krisztus is mondott� volt. Nek�nk �szre kell venni ezeket, �s ism�telten korrig�lnunk kell a kor�bban lefektetett elvek szerint. A vil�g teljesen elanyagiasodott, m�r a vall�sok sem sz�lnak m�sr�l, mint a p�nzszerz�s k�l�nf�le �tleteir�l �s tulajdon k�ppen nincs is sok dolguk a s�t�ni Illumin�tusoknak, mert az �ltaluk gerjesztett szennyez�s, ami az eg�sz vil�g atmoszf�r�j�t megm�rgezi, re�nk telepedett, beh�l�zott �s m�r mi sem vagyunk k�pesek felismerni, hogy valami eg�szen m�st tesz�nk, mint amit k�ne. Kicsi apr� elt�r�s �s az id�vel ori�si puszt�t�st tud v�ghezvinni, mintahogyan az egym�st�l egyre elt�volod� s�np�r is balesetet okoz. Apr� n�h�ny fok elt�r�s �s n�h�ny kilom�tern�l, m�r k�t egym�st�l t�vol �ll� s�nt kapunk. Nagyon fontos, hogy meg�rizz�k az eredeti ir�nyt, k�l�nben v�ge mindennek. A kereszt�nys�gn�l is fellelhet� ez a probl�ma, de vissza�ll�that�. Legy�nk �berek......!   A „k�z�ss�g” sz� egys�get jelent. Egy�ttm�k�d�st �s kommunik�ci�t felt�telez. De a jelenlegi vil�grendben az igazi k�z�ss�g ritka. Helyette megsz�ml�lhatatlan �lk�z�ss�g van. A benn�nket k�r�lvev� int�zm�nyek, csoportok �s csal�dok k�z�l t�l sokb�l hi�nyzik az igazi meghitts�g vagy a kommunik�ci�. De a szeretet �s meghitts�g l�nyeges eleme az �letnek. Ahogy a szeretet gy�gy�t, �gy a szeretet hi�nya �lni is tud. Aki egy olyan k�z�ss�gben �l, amely az anyagi javakra fekteti a f� hangs�lyt – egy olyan k�z�ss�gben, amelyben az emberek az�rt dolgoznak kem�nyen, hogy gazdags�got szerezzenek a meghitts�g megteremt�se helyett – , k�nnyen a k�ts�gbees�s zs�km�nya lehet, ahogyan kort�rsai, koll�g�i �s mentorai is. Ez a helyzet a modern civiliz�ci�val. Az er�s, szeret� k�z�ss�gek k�l�n�sen fontosak a feln�vekv� eg�szs�ges, boldog gyermekek szempontj�b�l. A gyermekek k�l�n�sen k�nnyen s�r�lnek, ha azok, akiknek a feladata v�deni �ket, ehelyett b�ntj�k, megal�zz�k �ket, �s nem t�r�dnek vel�k. �s m�g ink�bb megs�r�lnek, ha azok, akiknek gondoskodniuk kellene r�luk, csak a minimumot teszik meg �rt�k, vagy ami m�g rosszabb, kizs�km�nyolj�k vagy

Gordon Brown v�laszt�si besz�de: a globaliz�ci� d�cs�rete		2010.05.01. 21:09
10-03-21 Gordon Brown v�laszt�si besz�de: a globaliz�ci� d�cs�rete   Az �j Vil�grend propaganda g�pezete egyre er�sebb, napr�l napra l�tszik kibontakozni az az elk�pzel�s, amit n�h�ny "ostoba" �sszeesk�v�s-elm�let gy�rt� gondol, hogy itt egy orwelli vil�g�llam lesz. De el kell szomor�tani az ostoba�kat, hogy a k�preg�ny f�h�sei �s esem�nyei megelevenedni l�tszanak �s sajnos k�s� lesz mire �szbekapn�nak. A szem�nk l�tt�n megy v�gbe mindez, �s rem�lem, hogy mihamarabb lehet�s�g�nk lesz arra, hogy ki�lljunk az igazunk�r �s szembe menj�nk vel�k. M�r nem sok id� van. ...�s itt a VIDEO a besz�dr�l!

A Krisna-tudat �s a Nagy Balj�s Mozgalom (Illumin�tusok)		2010.05.01. 21:08
10-03-18 A Krisna-tudat �s a Nagy Balj�s Mozgalom (Illumin�tusok) "T�ny, hogy a nagy �s balj�slat� mozgalom be�p�lt az Egyes�let�nkbe." Prabhupad) Abhay Charan Bhaktivedanta Swami Prabhupada egyike volt a XX. sz�zad - �s nyugodtan mondhatjuk, a vil�gt�rt�nelem - nagy hitoktat�inak. 1896-ban l�tta meg a napvil�got Kolkata telep�l�sen, Indi�ban, akkor m�g csak hossz� neve els� k�t tagj�t viselve. A hindu vall�s, pontosabban az �si gaudiya- vaisnavizmus tanai tanulm�nyoz�s�nak �s a nyugati vil�ggal val� megismertet�s�nek szentelte �let�t. A negyvenes �vekt�l mint elismert vall�stud�s �s lapszerkeszt� �si v�dikus iratokat ford�tott angol nyelvre. Vrndavan szent v�ros�ban, az �si Radha-Damodara templomban, csendes mag�nyban dolgozgatott a Srimad Bhagavatam h�si eposz, a Bhagavad-G�ta, a Caitanya Charitamrita �s m�s �si m�vek megment�s�n, magyar�zatokat dolgozva ki hozz�juk a modern kor ember�nek. A negyvenes �vek v�g�n m�r orsz�gos h�rn�vnek �s elismerts�gnek �rvendett, de � mindv�gig megmaradt szer�ny gurunak. 1959-ben bel�pett a lemondott szannyaszi rendbe, ami eur�pai �rtelemben nagyj�b�l a mi ferences szerzeteseink�hez hasonl� �letet jelent. K�t �vtized munk�j�val t�bb t�zezer oldalnyi �si szent iratot l�tott el magyar�zatokkal �s adott ki angol nyelven. Gyakorlatilag az eg�sz indiai teista irodalmat �tmentette az ut�kor sz�m�ra. �r�saib�l, az �tezer �ves b�lcsess�gekb�l ma is b�rki mer�thet szellemet mindennapi �let�hez. Hossz� nev�t Krsna, azaz az Istens�g Legfels�bb Szem�lyis�g�nek odaad� szolg�lata r�v�n �rdemelte ki. A "Bhaktivedanta" sz� gyakorlatilag tudom�nyos fokozat, jelent�s�nek k�r�l�r�sa: "Istent szolg�l�, Istent felismer�." E c�met a Gaudiya Vaisnava Egyes�let adom�nyozta neki 1947-ben. Tisztel�it�l kapta a "Prabhupada" nevet, ami sz� szerint azt jelenti: "kinek l�bai el�tt prabhuk (mesterek) hevernek (h�dolat gyan�nt)." A "swami" pedig tan�t�t jelent. 1965-ben Srila Prabhupada mind�ssze h�t doll�rnyi r�pi�val a zseb�ben, egy eserny�vel, n�h�ny doboz k�tszers�lttel �s egy b�r�nd angol nyelv� k�nyvvel indult New Yorkba, hogy beteljes�tse lelki tan�t�mestere k�v�ns�g�t, �s elvigye a XIV. sz�zadban �lt Caitanya Mahaprabhu - l�nyeg�ben India J�zusa - tan�t�sait a Nyugatnak. Meg sem fordult a fej�ben, hogy ne j�rna sikerrel, hiszen pontosan tudta, hogy Krsna minden helyzetben seg�ti az � bhakt�j�t (szolg�j�t). �gy is t�rt�nt. A szer�ny, halk szav� b�lcs hetek alatt kall�d� amerikai fiatalok sz�zait gy�zte meg, hogy a drog, a mocsok, az erk�lcstelen �let helyett v�lassz�k Istent, India szel�d vall�s�t, �s �nekelj�k vele Krsna szent nev�t, a Hare Krsna maha-mantr�t. A "Hare Krsna Mozgalom" egyre n�vekedett, egyre t�bb amerikai v�rosban jelentek meg a borotv�lt fej�, dh�tiba �lt�z�tt szerzetesek, �s m�g Srila Prabhupada �let�ben val�ra v�lt Caitanya Mahaprabhu j�vend�l�se, miszerint a Hare Krsna mantr�t egy napon a F�ld minden v�ros�ban �nekelni fogj�k. �gy is van, hiszen nincs olyan v�ros a F�ld�n, ahol ne hallott�k volna a k�vetkez� sorokat:   Hare Krsna Hare Krsna Krsna Krsna Hare Hare Hare Rama Hare Rama Rama Rama Hare Hare  Mantr�zz Te is n�h�ny percet Srila Prabhupada seg�ts�g�vel �s pr�b�ld ki a hang-medit�ci� kellemes �lm�ny�t, amit ha j�l v�gzel, p�ratlan �lm�nyben lehet r�szed! Csak p�r perc �s magasba sz�llhatsz �s megtapasztalhatod a tudat felemelked�s�nek �llapot�t. Ind�tsd el, vagy t�ltsd le Innen! A gaudiya-vaisnavizmus v�gtelen b�lcsess�g�nek bemutat�sa nem c�lja e cikknek, de kev�s vitatnival� akad helyess�g�n, ha megn�zz�k Srila Prabhupada munk�j�nak v�geredm�ny�t. 1977-ben bek�vetkezett hal�l�ig tizenn�gyszer utazta k�r�l a F�ldet, hogy vall�si el�ad�sokat tartson mind a hat kontinensen. A nyugati vil�got megismertette az �si indiai oktat�si rendszerrel. Megalap�totta a Bhaktivedanta Book Trust-ot, a vil�g legnagyobb, vaisnava vall�si iratok kiad�s�val foglalkoz� t�rsas�g�t, amely jelenleg is mintegy hetven k�l�nf�le nyelven adja ki Prabhupada �s m�s vaisnava szerz�k m�veit. � maga t�bb, mint hatvan vall�studom�nyi k�nyvet �rt, de tan�totta k�vet�it konyham�v�szetre, ruhak�sz�t�sre, fest�szetre �s az �si indiai tudom�nyok t�bbs�g�re is. K�nyveit vil�gszerte nagy elismer�ssel fogadt�k m�s vall�sok k�pvisel�i, �s dics�r�en nyilatkoztak r�la neves teol�gusok, t�rt�n�szek �s egy�b tud�sok. Srila Prabhupada igazi szent ember volt, akinek soha nem volt saj�t tulajdona a ruh�j�n �s a k�nyvein k�v�l, mindent Isten dics�s�g�re tett �s alkotott. Az International Krshna Conciousness Movement (ISKCON) elnevez�s� szervezet ma vil�gszerte t�bb ezer templomot, iskol�t, �nell�t� farmk�z�ss�get �s egy�b int�zm�nyt �zemeltet. Miut�n mind�ssze hat �v alatt �nell�t�v� tette mozgalm�t, Srila Prabhupada 1971-ben hazat�rt Vrindavanba, hogy tov�bb folytassa munk�j�t. Itt halt meg 1977-ben. Eml�k�t mindm�ig ill� tisztelet �vezi Indi�ban �s vil�gszerte. Minden Hare Krsna templomban ott �ll a szobra, arck�p�t gyakran a Krsn�t �br�zol� szent szobrok, a murtik mell� helyezik. �letm�v�t j�l �sszefoglalta Sri Atal Behari Vajpayee, India minisztereln�ke egy 1998-ban tartott besz�d�ben: "Bhaktivendanta Swami Prabhupada meg�rkez�se az Egyes�lt �llamokba 1965-ben, �s az a k�l�n�s n�pszer�s�g, amelyre mozgalma mind�ssze h�sz �v alatt szert tett, k�ts�gk�v�l az �vsz�zad egyik legnagyobb spiritu�lis esem�nye." Srila Prabhupada �lete v�g�re a legnagyobb vil�gvall�s legelismertebb modern k�pvisel�j�v� v�lt. De......   Mint azonban a nyitott szemmel j�r�k tudj�k, a vil�gon nem csak tiszteletrem�lt� vall�stud�sok �s hitoktat�k �lnek, hanem olyan emberek is, akiknek feltett sz�nd�ka a vall�s lerombol�sa, a kult�ra �s a rend megsemmis�t�se, hogy a p�nz �s az �rdekek uralm�t val�s�ts�k meg, ahol a profit fel�lb�r�lja a tisztess�g �s az erk�lcs szav�t. T�bb titkos �s kev�sb� titkos szervezet alakult a t�rt�nelem sor�n, amelyek c�lja az egyh�zak sz�tz�z�sa, egy �j vil�grend elj�vetel�nek kik�nyszer�t�se. Ilyen p�ld�ul az Illumin�tusok (F�nyhoz�k) p�holya, amely egy szabadk�m�ves rendb�l fejl�d�tt ki. Nagyr�szt ezek a t�rsas�gok �s szimpatiz�nsaik �lltak, ny�ltan vagy titokban, a "felvil�gosod�s" n�ven emlegetett folyamat m�g�tt, amelynek sor�n, �gymond, megszabad�tott�k az embereket a "babon�kt�l", �s "vil�goss�got" hoztak nekik. A nagy francia forradalomt�l a kommunizmusig �s napjaink �rj�ng� liberalizmus�ig, a nemzet�llamok lerombol�s�ig hossz� t�rt�nelmi folyamatot ind�tott el ez az �vsz�zados aknamunka. A Lucifert (F�nyhoz�t) k�vet� Illumin

Bank�r-funker		2010.05.01. 21:07
10-03-17 Bank�r-funker    Tegnapi is �s ez a mai is egy besz�lget�s lenne a mesters�ges vil�gr�l, amit furcsa m�d azok is elfogadnak �s �lnek benn, akiknek nem k�ne. A Krisna-tudat ad egy nem ak�rmilyen alternat�v�t az igaz�n �lhet� �let �rdek�be, de sajnos nem �l�nk vel, mert ink�bb a zsarnokokkal szeretn�nk tov�bbrais j�tszani, elfogadva a farkas t�rv�nyeket, mik�zben m�r �szre sem vessz�k, hogy a markukba tartanak. Ez egy m�anyag vil�g, amit n�h�ny gazember hozott l�tre, hogy meg�rj�tsen, olyan dolgok�rt, amikre nincs is igaz�n sz�ks�ged. �szre kellene venni, hogy egy j�tsz�t�ren vagyunk �s a j�tsz�t�r gondnoka, rossz ember, s meg akar minket er�szakolni, vagy m�r meg is er�szakolt, de mi szeretj�k..valami�rt...szeretj�k ezt a "j�t�kot", nem? Mi�rt �lvezz�k a szenved�st, ami felesleges? Mi�rt �llunk le vel�k, harcolni? Abban rem�nyked�nk, hogy ha maradunk az k�s�bb j� lesz. De nem! Ki kell ker�lni v�gre ebb�l a j�tsz�t�rb�l  �s haza kellene m�r menni, ki a szabad r�tre...szabadon, t�v�l a gazember cukrosb�csit�l, messze el a r�m�lomt�l. Ramesvara: Van itt egy k�rd�sem Srila Prabhupada. Te �rt�l az Els� �nekben a Kali-yug�ban �l�k sz�m�ra, k�l�nb�z� utas�t�sokr�l, hogy k�telez� megh�zasodni �s �gy tov�bb. �s eml�t�st tett�l az aranyfedezetr�l, sz�val nagyon helytelen, ez a mesters�ges p�nzvalutarendszer. Prabhupada: � igen ez nagyon nem j�. R: A j�v�ben ez az egyik dolog, amit korrig�lnunk kell. P: Ti bevezett�tek a p�nz�rm�t, a val�di p�nzt (amerikaiak a xviii. sz�zadban). Hari-sauri: Val�di arany �rm�ket. Nem pap�rt. P: B�rkinek, akinek van p�nze… ez t�ny �s mi ez az ostobas�g n�h�ny pap�rdarab miatt azt hinni, hogy van p�nzem? Mik�nt csaltak, hogy ez t�rt�njen a korm�ny oldal�r�l. �s emiatt itt ez a mesters�ges infl�ci�. Te tudsz nyomtatni, �gy az �rfolyam n�vekszik. Mert te nem tudsz val�di p�nzel fizetni, de viszont te nyomtatsz �s kifizeted �t �s azt�n k�rdezi, „Adj nekem ezt a p�nzt, �s kiegyenl�tett�k a dolgot.” „Ok� tess�k, fogd.” Te nyomtatsz �s fizetsz. R:  Ezt egy ember is meger�s�tette, hogy a korm�nyvezet�s teszi ezt lehet�v�. Mert vissza tudj�k tartani a p�nzt, kivonj�k a forgalomb�l, ez�ltal megn�velik a bankok fontoss�g�t (tartal�k bankok), hogy t�bb �s t�bb p�nz�k legyen. P: Mindent mesters�gesen tesznek. R: Ellen�rzik a k�lcs�n�k mennyis�g�t. Ezt �gy ismerik, mint a Federal Reserv system, amit a v�ls�gok alatt alap�tottak, bank�rok. P: B�rmit is tegyenek, az a p�nz amit megkapsz annak nincs �rt�ke. Rossz p�nz. Nagyon rossz p�nz. R: Most b�rmit is vegy�l Amerik�ban, minden hitelen alapul. A pap�rp�nz m�g�tt hitel �ll, Nem p�nz. V�s�rl�s nincs, csak k�lcs�n. P: Ugyan ez van Indi�ban is. R: Ilyet nem igen tal�lunk a V�dikus kult�r�ban P: Akkor t�jt soha nem volt pap�rp�nz.. Cserekereskedelem volt. Neked volt rizsed, nekem volt valami m�som. Sz�val �n adtam neked valamit, s cser�be te is adt�l valamit. H: De nem volt lehets�ges az �rm�k infl�l�d�sa? Ha volt arany�rm�d, nem romlott az �rt�ke? P: Nem dehogy. Az aranyat mindenki elfogadta. R: A f� pont a cserekereskedelem. H: Igen a dolgok v�s�rl�sk�r, azok �rt�k�vel volt elismerve. P: Igen. Ha te bevezetsz val�di f�mp�nzt, akkor az nem romlik le. H Csak megfelel� mennyis�g kellet a f�mekb�l P: Ennyi az eg�sz. A valuta…A t�bb kereslet, magasabb �rfolyam. Itt ez a szem�veg. Sz�val, ig�nyeln�k t�z r�pi�t, �s te vagy egy v�s�rl� �s k�rsz a szem�veg�rt. Majd megemelem az �rat. Sz�val, ha te ki tudsz fizetni az �ltalad nyomtatott pap�rp�nzzel, b�rmilyen �rat elfogadsz. Ezt jelent a mesters�ges �rfolyam n�veked�st. Ugye? R: Igen P: Teh�t… t�telezz�k fel, hogy neki is �s neked is van 10 �rm�d. �n meg 15-�t szeretn�k. Itt nem lesz verseng�s �s meg kell el�gednem a 10 �rm�vel, amit kapok, vagy t�le, vagy t�led. H: Persze. Mert csak annyi p�nz �rme l�tezik. P: De ha �n megemelem az �rakat �s te nyomtatsz…ha hatalmadban �ll nyomtatni, „J� rendben, fogd ezt a 15 r�pi�t.” Te nyomtatsz �s ki fizetsz engem. De ha az �rme aranyb�l lenne, nem tudn�d ezt megtenni, mesters�gesen n�velni azt. H: � nem tudja megemelni az �rakat, mert csak egy bizonyos mennyis�g� arany p�nz �ll rendelkez�sre. P: De �n megemelhetem az �rakat, de ha �n nyomom a p�nzt az �gy k�nnyebb. Ha te �sszegy�jten�d a p�nzeket, nagyon neh�zkes lenne a dolog, �gy nem is tudn�d mesters�gesen emelni. H: Az �rme egy csekk P: Igen H: �s folyamatosan t�l terhelik. P: Ezt akarj�k. �s ezek a gazemberek, mesters�gesen el��ll�tott pap�rt nyomtatnak, mint p�nzt. �s �n gazember vagyok, akkor egyre t�bbet akarok, mert sok a v�s�rl�m. R: A V�sikus vagyis a Krisna-tudat kult�r�ja �s a modern vil�g kult�r�ja k�z�tt hatalmas, dr�mai k�l�nbs�g �ll fenn, nagyon nagy k�l�nbs�g. Sz�val a t�rsadalom �talakul�sa… P: …�s ide j�n az, ha koncentr�ln�nk a tanya k�z�ss�ge kialak�t�s�ra, nem lenne sz�ks�g ezekre a t�zsdei csere�zletre. Mert el�gedett vagyok azzal, amit el��ll�tottam. Ennyi az eg�sz �s nem kellen�nek ezek a tr�kk�z�sek. Amire sz�ks�gem van azt a tanya, megadja. R: Gabona, ruh�k P: Mindent. Sz�val �n nem szeretn�k belemenni ebbe a p�nzv�lt�s dologba. Ha te el�gedett vagy a tany�n –�s �n az vagyok- hol itt a k�rd�s p�nzv�lt�sr�l stb? Nem kellenek a mesters�ges dolgok…Ez a bankrendszer „banking-fanking” (sz�j�t�k) minden automatikusan �ssze fog omlani. Nincs p�nz ki fogja a bankban tartani a p�nz�t? H: Kinek van r� sz�ks�ge? P: Sz�val ez a mesters�gesen kre�lt bankrendszer is szint�n �s

Srila Prabhupad besz�lget a tan�tv�nyaival		2010.05.01. 21:06
10-03-16 Srila Prabhupad besz�lget a tan�tv�nyaival: Titkos �sszeesk�v�s, ami nem is titok. Valamint egy VIDEO a budapesti Izrael elleni    B�rki, akinek van p�nze, hatalma is van. Ez ny�lt titok. Hol itt a titkos. Ha van p�nzed, minden hatalom a Ti�d. Ebb�l a besz�lget�sb�l megtudhatjuk, hogy a szupergazdak emberek �ltal szervezett �sszesk�v�s ny�lt titok, hisz ha valaki sok p�nzre tesz szert ebben a s�t�t Kali-yug�ban, az m�gt�bbet akar, ez�r csal �s �gy terveket sz�, hogy mag�hoz ragadhassa a hatalmat. Ez egy�rtelm�, s logikus. Az �sszeesk�v�s nem egy teoretikus elk�pzel�s, hanem k�vetkezm�nye, jelen vil�gunk s�t�t �gyleteinek. Ramasvara: Sz�val a korm�ny gazemberekb�l �ll. Sz�nd�kosan becsapj�k az embereket. Prabhupada: �gy van, a korm�ny azt jelenti, hogy a csal�k gy�lekezete, olyan mint �k. Mi m�st gondolhatn�nk err�l? Ha mi csal�k vagyunk, megy�nk jel�ltetni magunkat a korm�nyba. Valamilyen �ton m�don meg kapjuk a szavazatokat. Megveszteget�s �ltal, vagy valamilyen al�val� m�don megteszed, �s szavazatokat kapsz, �s egy olcs� korm�ny embereiv� v�lhatnak. �s ut�na csin�lhatod a bizniszt. Az�rt mert csal� vagy, kapsz preszizst�s hatalmat. S mit fogsz tenni? Tudd meg, hogy egyszer�en csak csalni. T.K: Sz�val egyre t�bbet fog csalni. P: Ennyi az eg�sz. Most meg kaptad a hatalmat. T�bbet fogsz csalni. R: Amerik�ban az emberek azt �ll�tj�k, hogy a korm�nyt a kommunist�k ir�ny�tj�k. Azt mondj�k, hogy azok a nagy nagy bank�rok, akik gazdagok, hogy val�j�ban….az az elk�pzel�s, hogy ott Kommunista korm�ny �l, vagy nem is kommunist�k, diktat�rium m�k�dik �s �k titokban manipul�lnak. P. Mi a c�ljuk? R: Hatalom P: Hatalom…b�rkinek akinek van p�nze, hatalma is van. Ez ny�lt titok. Mi ebben a titkos? Nevet�s)…..Ha van p�nzed, minden hatalom a tied. R: Azok nagy j� szak�rt�k abban, hogy az emberek azt higgy�k, hogy demokr�cia van �s az emberekn�l van a d�nt�s. P: Ha te megv�s�rolod a szavazatokat, p�nzel, hol itt a demokr�cia? R: �gy mint az egyik vita t�m�n�l is, hogy azok a gazdag bank�rok hatalmukban �ll p�nzt nyomtatni, �k dontik el mennyi p�nzt nyomtassanak. P: Igen. �s �n azt felt�telezem, hogy ha szert teszek p�nzre akkor szavazatokat kapok. R: Sz�val roml�st, v�ls�got tudnak el�id�zni az � befoly�suk �ltal. P: Igen. P�nzt tudsz v�s�rolni. A val�di hangs�ly a p�nzen van. Ez az a dolog amit a Bh�gavatam is eml�t. A P�nz, d�nt� jelent�s�g� ebben a s�t�t korszakban. Ha van p�nzed, semmire sincs m�r sz�ks�ged, mert mindent meg tudsz venni. R: Az igazs�got is meg tudod venni. P: �, igen mindent. Ezt mondja a Bhagavatam �s ez�rt az emberek b�rmilyen m�don igy vagy �gy szeretn�nek p�nzhez jutni. �k tudj�k„Minden hatalmat meg kaptam!”. A jelen id�k arr�l sz�lnak, azt szeretn� mindenki, hogy egyre t�bb �s t�bb t�bb p�nze legyen. R: Sz�val itt ez a te�ria, hogy itt egy �sszeesk�v�sr�l van sz�, ami az eg�sz vil�gon folyik, gazdag emberek befoly�s�val. P: Igen ez az amit mi is mondunk!. Ha van p�nzed, �sszeesk�v�st tudsz megteremteni, vagy b�rmit, amit akarsz. �sszeesk�v�st nem tudok szervezni, nincs p�nzem, nem tudok �sszeesk�v�st szervezni. De ha van p�nzem, kialak�thatok egy �sszeesk�v�st a p�nzemmel. Azt k�rdezte egy ember: „Van neked intelligenci�d?” Az ember meg elkezdte: „Akkor l�ssuk.” „Ez micsoda?” „Szeretn�m l�tni a zsebedet.” „Mi�rt” –k�rdezi a m�sik „Mert az intelligencia, zsebet jelent.” Ha van p�nzem a zsebembe, akkor van intelligenci�m is. M�s k�l�nben nincs. Canakya Pandit ugyan ezt mondta: daridra-doso guna-rasir nasi. Legyen az b�rki, aki hatalmas, k�pes�tett ember, de ha szeg�ny, mindennek v�ge. Darido-doso guna-rasir nasi. (Srila Prabhupada reggeli s�t�n, Los Angelesben, 1976. j�nius 4.-�n) Prabhupad a t�rsadalmi probl�m�kr�l �s a jelen helyzetr�l egy r�vidke megvil�g�t�sban. Prabhupada: A drogok az eg�sz nyugati vil�got elpuszt�tja. T�nkre fogtok menni, te leszokt�l a drogokr�l..te m�r nem szeded. Amerik�nak v�ge. Nem tudnak m�r tenni semmit. Nincs m�r ipara, nincsenek nagy iskol�i, nincsenek nagy harcosaik. Minden csak romlik. Az egyetlen mened�k�k a Krisna-tudat. Papi tapiyatachilo hariname uddharilo. Csak ezzel lehet megmenteni. M�s lehet�s�g�nk nincs…m�sk�l�nben a pokolra ker�lnek. Minden amerikai, az �gynevezett p�ffeszked� materialist�kkal egy�tt. Ez t�ny. Ha szeretn�d szolg�lni az orsz�godat, mutasd be a Krisna-tudatot, a fiataloknak. �ket megmentheted. Te megmenek�lt�l, �s most mentsd meg a bar�taidat. M�sk�l�nben a k�l�nf�le m�rgek, az alkohol, a heroin, a kokain �s az LSD ja �s a marihu�na, mindennel v�gez. De hogyha t�voltatod magad may�t�l az ill�zi�t�l, mindenre tudsz majd megold�st tal�lni. Ez az ember k�teless�ge. A szenved�s helyett, amit az ism�tl�d� sz�let�s �s hal�l okoz, egy �leted �ldozd fel. Hol itt az �ldozat? Mi abban a neh�zs�g, hogy sz�pen �lsz, mell�z�d ezeket a gazember szok�sokat �s edd  Krisn�nak felaj�nlott �tel�t, �nekel a Hare Krisna mantr�t �s olvasd mindezeket a sz�p k�nyveket. Mi ebben a neh�zs�g? Sz�p �let. Els� oszt�ly� �let. B�rhova m�sz, feln�znek r�d. Mindenki szeretni fog. Syamasundara: A materialista �let nagyon kellemetlen. Minden pillanatban van valami baj Prabhupada: Csak �gy mint a diszn�k civiliz�ci�j�ban. Ennyi. Azt gondolj�k „Nagyon boldogok vagyunk, essz�k az �r�l�ket.” De m�sok tudj�k, hogy micsoda �lvezet ez. Hasonl� k�pen a gazember karmik, materialist�k, azt gondolj�k…mi is az miniszoknya? Miniszoknya, mutogatj�k magukat �s az emberek meg vonz�dnak hozz� �s a l�ny meg �r�l ennek. Ez val�j�ban prostit�ci�. Nincs f�rj�k, �s csak meztelen�l j�rk�lnak… ez egyszer el fog j�nni, majd n�zd meg �tven �v m�lva. S: Sok helyen m�r elkezdt�k, meztelen�l j�rnak. P: �s a t�rv�ny kimondja, hogy egyn�l t�bb feles�ged nem lehet. Ez aljas, gazember t�rv�ny. Sz�val, Egyetlen f�rjnek legal�bb egy tucat feles�ge kell, hogy legyen m�sk�l�nben megy a pokolba. Legal�bb a n�k ezt tudj�k „Sz�ks�gem van egy f�rjre.” Lehet, hogy a f�rfinak 12 feles�ge van, de agg�dnak, hogy legyen v�gre f�rj�k. �s ezt az ig�nyt ki lehet el�g�teni. �lland�an agg�dnak. Parivrajakacarja: De nem akarnak gyereket. P: Ez a k�vetkez� probl�ma. Mi�rt nem?  Sok feles�g�nk van, igy gyermek is. Los Angeles tele van gyerekkel. Ez term�szetes. F�rjet akarnak. A t�rv�ny az: „Nem, t�b feles�ged nem lehet.” �gy a l�nyok prostitu�ltak lesznek. Ennyi.”A l�nyok prostik lettek. Ez nagyon j�, de egyn�l t�bb feles�ged nem lehet.”. Milyen dolog ez? S: Fogamz�sg�tl�kat adnak a fiataloknak. Kulas�khar: Egy orvos, magas beoszt�s� b�r� Angli�ban, azt mondta, hogy 14 �vesen a l�nyok m�r �lhetnek szexu�lis �letet. Ez a tegnapi �js�gban volt. Azt mondta, hogy 14 �vesen m�r leg�lisan tehetn�k ezt. P: Igen. Ez pszichol�gia.

Egy kis t�rt�nelem: 1848 - A Forradalmak �ve		2010.05.01. 21:04
10-03-15 Egy kis t�rt�nelem: 1848 - A Forradalmak �ve   Magyarorsz�g folyamatos fosztogat�s�ra az elm�lt k�t �vsz�zadban az ism�telten r�k�nyszeritett h�bor�kkal �s a nemzetk�zileg megszervezett elad�s�t�ssal ker�lt sor. A b�csi Rothschild-h�z ad�ss�gba k�nyszer�t�si k�s�rlet�nek az elutas�t�sa miatt t�rt ki a h�bor� 1848 szeptember�ben, �s alakult �t a b�k�s forradalom v�res h�bor�v�. (A t�rk�p a k�zponti bankok orsz�gokra val� r�k�nyszer�t�s miatti forradalmak kit�r�s�t jel�li.)  M�r a reformkorban is az volt a magyar t�rsadalom egyik legfontosabb probl�m�ja, hogy a magyar p�nz�gyeket monop�liumk�nt egy b�csi mag�nbank int�zte. Magyarorsz�gon nem volt bankhitel. A p�nz amiatt �ramlott ki az orsz�gb�l, hogy kiszolg�lja ezt a b�csi bankot. De ki�ramlott a p�nz ad�k, reg�l�k, k�lcs�n�k, a k�lcs�n�k kamatai, v�mok, kincst�ri jegyek �s a cs�sz�ri katonas�g elsz�ll�sol�si k�lts�gei form�j�ban is. Amikor 1848-ban Kossuth lett a p�nz�gyminiszter, azonnal hozz�fogott az �res �llamkassza megt�lt�s�hez, �s egy bankjegynyomda fel�ll�t�s�hoz. A gazdas�gi �let m?k�d�s�t biztos�t�, fedezettel b�r� magyar p�nzt akart bevezetni. A b�csi Rothschild-h�z ir�ny�t�sa alatt �llott Osztr�k Nemzeti Bank, az ONB, azonban nem volt hajland� val�di p�nzre bev�ltani az �ltala kibocs�tott bankjegyeket, �s egyidej?leg gyors�tott �temben vonta ki a nemesf�m-�s �rcp�nzt k�lf�ldre. Kossuth ez�rt m�r 1848. �prilis 19-�n rendeletileg tiltotta meg az arany �s az ez�st k�lf�ldre vitel�t. Terve az volt, hogy 5 milli� peng?-p�nz alapj�n mintegy tizenk�t-�s f�l milli� forintnyi p�nzt�rjegyet bocs�t ki. A Rothschild �rdekelts�g? ONB azonban azt akarta, hogy a magyar korm�ny t?le vegyen fel 12 milli� forint hitelp�nzt, de azzal a felt�tellel, hogy a magyar korm�ny ismerje el az ONB bankjegykibocs�t� monop�lium�t Magyarorsz�g ter�let�n, �s fizessen kamatot a Rothschildok �ltal ny�jtott hitelp�nz ut�n. Kossuth ezt elutas�totta, �s az �n�ll� magyar p�nz mellett d�nt�tt. A p�nz�gyekben megmutatkoz� kib�k�thetetlen ellent�t vezetett el a fegyveres konfliktushoz, amelyb?l v�g�l szabads�gharc �s f�ggetlens�gi h�bor� lett. A szabads�gharc buk�s�t k�vet?en az ONB �sszes k�v�ns�ga teljes�lt. Magyarorsz�gon 1873-ban m�r 482 p�nzint�zet, 160 k�l�nb�z? biztos�t� int�zet, de csak 164 nagyobb iparv�llalat m?k�d�tt. Ezek szinte mind a Rothschild-h�z �ltal ir�ny�tott p�nzkartellhez kapcsol�dtak valamilyen m�don. Az inform�lis p�nzkartell m?k�d�s�t ir�ny�t� �s v�gz? bank�rhatalom a szem�lyi kapcsolatokon, �s a gondosan ki�p�tett �sszefon�d�sokon kereszt�l biztos�totta p�nz�gyi egyeduralm�t. A szabads�gharc ut�n az ONB �s a m�g�tte �ll� nemzetk�zi p�nzkartell er?teljes nyom�st gyakorolt a Habsburg uralkod�h�zra �s a korm�nyzatra, hogy az kem�nyen l�pjen fel az �n�ll� magyar p�nzt k�vetel? magyar korm�nnyal szemben. A kiegyez�s ut�n az osztr�k-magyar p�nzrendszer k�z�ss�g�t biztos�tott�k. Magyarorsz�g az ONB bankjegy kibocs�t�si monop�lium�t ugyan form�lisan nem ismerte el, a t�nyleges �llapot azonban az volt, hogy az ONB �ltal kibocs�tott bankjegyek forgalomban voltak ugyan�gy, mint b�rmely m�s �llam p�nzei. A magyar p�nz�gyi �s gazdas�gi �let ir�ny�t�i a XIX. sz�zad m�sodik fel�ben az ism�tl?d? v�ls�gokat az ONB tudatos p�nz�gyi manipul�ci�j�nak tulajdon�tott�k. A Magyarorsz�gon rendszeresen visszat�r? v�ls�gok nem termel�si anarchia k�vetkezm�nyei voltak. A rejt?zk�d? szuperkartell, vagyis a p�nz�gyeket a h�tt�rb?l ir�ny�t� �rdekcsoport, id�zte el? a v�ls�gokat, m�gpedig �gy, hogy Magyarorsz�g nemzetgazdas�g�nak eg�sz�t az ellen?rz�se al� vonta, �s �tvette a t�bbi alkartellnek tekinthet? kisebb kartell ir�ny�t�s�t is. A szuperkartell a b�csi Rothschild-�rdekelts�g ir�ny�t�sa alatt �ll�, b�csi k�zpontb�l szervezett �s ellen?rz�tt termel�si �s p�nz�gyi viszonyokat hozott l�tre. A Monarchia r�sz�t k�pez? Magyar Kir�lys�gban nem volt a Rothschild-�rdekelts�gt?l f�ggetlen egyetlen jelent?s v�llalat sem. Magyarorsz�g nemzetgazdas�ga a Rothschild-h�z hegem�ni�ja alatt m?k�d�tt. Egyfajta korpor�ci�s uralomr�l besz�lhet�nk. Az eg�sz orsz�g ipari �s kereskedelmi �lete egyetlen p�nz�gyi szervezet l�thatatlan, kell?en �lc�zott, de er?s akarat�nak volt al�rendelve. A magyarok sajnos nem tudt�k, hogy kivel �llnak szemben, mert az elrejt?z�tt az arctalan p�nzviszonyokban. A magyar t�rsadalom a kir�ly ellen fordult, de az ellens�g val�j�ban egy rejt?zk�d? p�nzcsoport volt. Az emberek nem voltak tudat�ban, hogy a nemzetk�zi p�nzoligarchia l�trej�tt�vel a kamatoz� hitelp�nzrendszer vette �t fokozatosan az ir�ny�t�st. A p�nzoligarchia azonban nemcsak kamatszed�s form�j�ban fosztogatta az orsz�got, de �gy is, hogy titkos-kartellt hozott l�tre, �s ezzel eg�sz Magyarorsz�got gazdas�gi f�gg?s�gbe tudta tasz�tani. Ez pedig lehet?v� tette az �rt�kteremt? munka eredm�ny�nek egyre n�vekv? kisaj�t�t�s�t hitelez�si �s kartellez�si technik�kkal. A Rothschild-h�z az �ltala ir�ny�tott l�thatatlan p�nzkartell l�tez�s�t minden lehets�ges m�don titkolta. Ebben volt a f? ereje. �gy t�rt�nhetett meg, hogy a Monarchi�n bel�l eg�sz Magyarorsz�g egy z�rt vadaskerthez v�lt hasonl�v�, beker�tve egyetlen p�nzcsoport hatalm�nak l�thatatlan, de ann�l ink�bb �rezhet? ac�lker�t�s�vel. Ebben a k�r�lker�tett vadaskertben a kamatgyarmatt� v�lt Magyarorsz�gon a vad nem volt m�s, mint a magyar n�p, amely a ker�t�sig futhatott, de azon t�lra m�r nem juthatott. A Monarchi�n bel�l Magyarorsz�g csak a k�ls? k�nyszerek hat�s�ra l�pett be abba a vil�gh�bor�ba, amelyet - ma m�r bizony�that�an - a szupergazdag beruh�z� bank�rokb�l �ll� nagyhatalm� nemzetk�zi p�nzkartell k�sz�tett el? �s robbantott ki. A vonakod�, b�keszeret? Magyarorsz�gra r�k�nyszer�tett�k ezt a h�bor�t, m�gis a legs�lyosabb b�ntet�ssel s�jtott�k Trianonban. Magyarorsz�g elvesztette ter�let�nek k�tharmad�t, lakoss�g�nak t�bb mint 60 sz�zal�k�t, �s az ugyancsak a nemzetk�zi bank�rok �ltal ir�ny�tott N�psz�vets�gnek a J�v�t�teli Bizotts�ga 200 milli� aranykorona megfizet�s�re k�telezte a kiv�rzett, kifosztott Csonka-Magyarorsz�got. A trianoni b�kedikt�tum ut�n �jra kellett fel�p�teni mindazt, amit a vil�gh�bor�, a bolsevista prolet�rdiktat�ra �s a rom�n hadsereg fosztogat�sa okozott. A magyar p�nz teljes el�rt�ktelened�se rettenetes csap�st m�rt a gazdas�gra. El?sz�r a k�z�poszt�ly ereje t�rt meg, amely a h�bor� legf?bb terh�t viselte, az infl�ci� k�vetkezt�ben pedig vagyon�t �s p�nz�t is elvesz�tette. Ebben a helyzetben a N�psz�vets�g magatart�sa meghat�roz� volt. Arra k�nyszer�tette a magyar korm�nyt, hogy nevets�gesen csek�ly �sszeg?, 250 milli� aranypeng?nyi stabiliz�ci�s k�lcs�nt vegyen fel. A N�psz�vets�g f?megb�zottja �tj�n gondoskodott arr�l, hogy a trianoni b�kedikt�tum rendelkez�seit k�ny�rtelen�l v�grehajts�k. E b�kedikt�tum �rtelm�ben a magyar �llamra kivetett h�bor�s j�v�t�tel megfizet�s�ig minden magyar �llami bev�telt z�logjog terhelt az Antant hatalmak jav�ra. Ennek k�vetkezt�ben a Magyar �llam a nemzetk�zi p�nzpiacokon csakis a b�keszerz?d�sek ellen?rz? test�let�nek, a N�psz�vets�g F?tan�cs�nak a hozz�j�rul�s�val kaphatott k�lcs�nt. Ebben a test�letben a magyarokat gy?l�l? Dr. Edu�rd Benes-nek volt meghat�roz� szerepe. A N�psz�vets�gi F?megb�zott felt�telei szerint a Magyar �llam kincst�ri j�ved�k�nek �s v�mbev�tel�nek - a k�lcs�n t�bbsz�r�s�ig t�rt�n? - z�rol�s�n k�v�l j�v� kellett hagyni a Nemzeti Bank l�tes�t�s�r?l sz�l� t�rv�nyt, m�ghozz� az �ltaluk megszabott felt�telekkel. Ez az �j int�zm�ny, a szigor�

Mulaszt�s, F�lelem, Beh�dol�s...		2010.05.01. 21:03
10-03-13 Mulaszt�s, F�lelem, Beh�dol�s...    K�ldtek nekem egy FankaDeli interj�t, amiben egy di�k k�rdez a fiatals�gr�l �s a hazai helyzetr�l, �s engem k�t gondolat fogott meg, m�gpedig az, amit a mulaszt�sr�l mondott, amit azok k�vetnek el, akik ugyan kaptak lehet�s�get, hogy besz�ljenek a vil�gnak az elszomor�t�, s f�jdalmas t�rsadalmi v�ls�gr�l, a kimondani f�j� igazs�gr�l, de m�gsem teszik. Ez mulaszt�s, m�gpedig igen s�lyos! Kieg�sz�ten�m azzal, hogy sokak k�z�tt �n –�s rem�lem egyre t�bben vagyunk ilyenek- ezen a blogon csom� inform�ci�t gy�jt�ttem a vil�g val�di gondj�r�l, baj�r�l, mert szeretn�m ha fel�bredn�nk v�gre.     A sz�nd�kom a k�vetkez� volt: 1,) hogy ne d�lj�nk be a mainstream m�di�nak, ami elkend�zi el�l�nk az igazs�got, helyette hamis k�pet alkot v�ls�gok okair�l, mindezt direkt teszi, hogy ne der�lj�n f�ny arra, hogy igaz�b�l a vezet�k rosszul ir�ny�tanak. Hamisan diagnosztiz�lnak; szem�t m�don beetetik a buta embereket; a gazemberek meg bed�lnek az ateista propagand�nak, ami ugyan b�r�nyk�nt jelenik meg, de az �zenet igen s�t�ni; 2.) hogy az emberek, keress�k az �let �rtelm�t, kutass�k fel, hogy kik is �k val�j�ban �s hogy ne foglalkozzanak istentelen tettekkel; v�ljanak spiritu�lis �tkeres�v�!  Vannak lelki k�z�ss�gek, amik sajnos nem harcolnak el�gg� az egyre ink�bb r�nk nehez�l� Puszt�t� Vil�ger�vel �s ink�bb m�s foglalatoss�gba kezd, vagy mert nem �rzi a probl�ma s�ly�t, vagy mert f�l �s ink�bb nem ker�l szembe a Rendszerrel, puszt�n a k�nyelme miatt, vagy mert �t mag�t is bekebelezte ez a h�tt�rben munk�lkod� balj�s mozgalom.... �s itt j�n a m�sik gondolat, ami tetszett, hogy an�lk�l, hogy fel�lln�nk �s az asztalra csap�nk, nagy v�ltoz�sokat nem id�zhet�nk el�. Sokan vannak azon a v�lem�nyen, hogy majd sz�p lassan, meg ilyenek, de ez nem m�dszer. Most m�r nem ! Itt 2010-ben m�r nem, hisz az �j Vil�grend egyre csak er�s�dik �s a mi kis szentiment�lis pr�b�lkoz�saink m�r igen kevesek ide! Sz�val kedves bar�tocsk�im v�ge a tunyi-munyi id�szaknak, mert most itt az id� cselekedni �s harcolni, s ha nem harcolunk v�g�nk! K�v�ncsi leszek, hogy hogyan oldj�k meg az Ir�ni k�rd�st, mert ha ezek beindulnak, akkor azt�n lesz ne mulass!  Ezek a t�m�k nagyon fontosak, hogy eljussanak az ostoba vez�rek agy�ba �s fel�bressze �ket, hogy igen is van megold�s! Van megold�s csak a Rendszert kell lev�ltani egy �jra, s m�gpedig spiritu�lis alapokon nyugv� �j dologra, ahol nem gazemberek vezetnek, hanem szent�let� szem�lyek, Isten szolg�i! Szentekre van sz�ks�g!!!!! De el�bb le kell v�ltani a r�git, hogy kicser�lj�k az �jra �s ez most j�tt el! Valamikor a k�zelj�v�be alkalmunk is lesz ezt megtenni, mert a Rendszer haldoklik! Haldoklik mint egy sz�m�t�g�p, amibe v�rus ker�lt! A v�rus pedig az igazs�g. Pontosabban az igazs�g lerohasztja, mi pedig sz�tverhetj�k! Igen �s nem szabad beh�dolni a Rendszernek, az�rt mert neh�z vele, vagy mert azzal fenyeget, hogy elpuszt�t. Ne f�lj a hal�lt�l!

Obama nem z�rja ki az atomfegyver bevet�s�t		2010.05.01. 21:02
10-03-10 V�logat�s Obama nem z�rja ki az atomfegyver bevet�s�t Az Obama-korm�ny t�bb ezerrel cs�kkenteni tervezi atomarzen�lj�ban a fegyverek sz�m�t, de annak kinyilv�n�t�s�ra nem hajland�, hogy az Egyes�lt �llamok nem fog els�k�nt bevetni atomfegyvert - �rta h�tf�n a The New York Times. Barack Obama eln�k a v�gs� d�nt�sek meghozatal�ra k�sz�l az �j amerikai nukle�ris strat�gi�t illet�en; a Bush-korm�ny t�bb kezdem�nyez�s�t t�rlik - tudta meg az �js�g n�vtelens�get k�r� vezet� feh�r h�zi tisztvisel�kt�l. T�bb vitatott k�rd�s k�z�tt Obama m�r eld�nt�tte: nem hajol meg azon felsz�l�t�sok el�tt, hogy az Egyes�lt �llamok nyilv�n�tsa ki, soha nem fog atomt�mad�st kezdem�nyezni. Kritikusai szerint Obama elhat�roz�sa a vil�g nukle�ris arzen�lj�nak cs�kkent�s�re na�v �s r�ad�sul vesz�lyes is, k�l�n�sen, hogy a j�v�ben Ir�n �s �szak-Korea fel�l �j atomhatalmakkal is sz�molni kell - �rja a New York Times. Obama l�p�s�nek t�mogat�i ugyanakkor �gy v�lik, hogy az ut�bbi �vben az eln�k t�l �vatosan k�zel�tette meg a nukle�ris fegyverek visszafog�s�nak k�rd�s�t �s az ezzel kapcsolatos amerikai �ll�spont most sem fog v�ltozni. V�lem�ny�k szerint erre utal az a kijelent�s, amely szerint az Egyes�lt �llamok fenntartja annak a lehet�s�g�t, hogy biol�giai vagy vegyi t�mad�s eset�n beveti az atomfegyvert.

�hm�dinezs�d: „A zsid�k sz�tj�k a h�bor�kat �s meg�lt�k a pr�f�t�kat”		2010.05.01. 21:01
Mahm�d �hm�dinezs�d: „A zsid�k sz�tj�k a h�bor�kat �s meg�lt�k a pr�f�t�kat”   Teher�ni Szerz�d�s c�men �rt dolgozatot Mahm�d �hm�dinezs�d ir�ni eln�k. A dokumentumot a perzsa politikus saj�t maga mutatta be Teher�nban 2010. febru�r 28-�n tizenegy palesztin szervezet vezet�inek jelenl�t�ben. A dolgozat a nemzetk�zi zsid�s�gr�l �s Izraelr�l sz�l, s eddig kiz�r�lag egyetlen izraeli h�rport�l, a h�ber nyelv� T�k-Debk� (תיק-דבקה) foglalkozott a dolgozattal, amelyet Adolf Hitler Mein Kampfj�nak els� megjelen�se �ta az elm�lt nyolcvan esztend� legantiszemit�bb �r�s�nak nevezett.   „A zsid�k a monoteizmus ellens�gei, s a vil�g minden h�bor�j�nak �s ellens�gesked�s�nek sz�t�i”, �llap�tja meg Mahm�d �hm�dinezs�d a dolgozat elej�n, majd gondolatmenet�t �gy folytatja: „A zsid�k s�t�ni m�don viselkednek, f�ktelen�l hajh�ssz�k a p�nzt �s �k �lt�k meg a pr�f�t�kat. (Az iszl�m tan�t�sa szerint, ak�rcsak az �sz�vets�gi pr�f�t�k, �gy J�zus Krisztus is „csak” pr�f�ta volt, m�g id�ben az utols� �s legt�k�letesebb pr�f�ta Mohamed, a pr�f�t�k pecs�tje (H�t�m ul-�nbij� – ختام الأنبياء) �hm�dinezs�d eln�k szerint a zsid�kkal �s Izraellel nem �gy lehet elb�nni, hogy megsz�ntetj�k a zsid� �llamot, hanem annak zsid� lakoss�g�t a pokolra kell juttatni. A dolgozatban az ir�ni politikus arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy elk�vetett gaztetteik miatt a zsid�k mostant�l nem �lhetnek a Jord�n foly� �s a F�ldk�zi-tenger k�z�tti ter�leten, s a Szentf�ld�n egy sz�l zsid� sem maradhat. �hm�dinezs�d elk�pzel�se szerint err�l az ENSZ �ltal megrendezend�, az eg�sz vil�gra kiterjed� n�pszavaz�son d�nten�nek a n�pek �s nemzetek. A vil�g n�peinek f�ltenn�k az eld�ntend� k�rd�st: „Akarj�k-e, hogy Izrael �llam tov�bbra is l�tezzen, vagy sz�nj�n meg? - �rja Mahm�d �hm�dinezs�d perzsa eln�k a Teher�ni Szerz�d�s c�m� dolgozat�ban. J�szef el-Kudszi – Kuruc.inf�

K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk