K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

B�rokratikus Centraliz�ci� a Mozgalomban		2010.05.01. 21:19
10-04-29 B�rokratikus Centraliz�ci� a Mozgalomban   Egy szervezet fel�p�t�s�nek �s ir�ny�t�s�nak k�t n�lk�l�zhetetlen elve a centraliz�ci� �s a decentraliz�ci�. a centraliz�ci�, szervezett egys�ges k�zponti ir�ny�t�s�t biztos�t� elv a szervezet vezet�s�ben. a decentraliz�ci� pedig  a szervezet mint eg�szet megillet� hatalom megoszt�s�t jelenti a szervezet k�zponti szervei �s az al�rendelt helyi szervek k�z�tt. Centraliz�ci�n vagy k�zpontos�t�son olyan folyamatot �rt�nk, amely r�v�n a politikai �s gazdas�gi hatalom egy domin�ns p�lus k�r� szervez�dik. �gy is lehet fogalmazni, hogy a centraliz�ci� a k�zpont hegem�ni�ja a perif�ri�val szemben, --k�zponti egys�g uralma a kisebb egys�gek felett, ami id�vel biztos, hogy diktat�rikus rendszer fel� fog elhajlani. Plat�n az „�llam” c. m�v�ben kifejti, hogy az ilyen fajta oligarchikus rendben, sajnos fenn �ll az a lehet�s�g, hogy rossz emberek kaparintj�k meg a hatalmat, -zsarnokoskod�s stb. m�g akkor is, ha kezdetben szent sz�nd�k vez�rli. A domin�ns p�lus�rt van minden, �gy a lentebbi form�k �rdekei elnyomva jelentkeznek. Ellenben a decentraliz�ci�s strukt�r�ban minden -mondjuk- a n�p�rt van, de nem a n�p �ltal. Centraliz�lt vez�rl�si rendszer h�tr�nya, hogy a kisebb egys�g kiszolg�ltatott� v�lik a k�zponti egys�g �rdekeinek; nem tud �rv�nyes�lni, mert az int�zked�sek �ramlata fentr�l lefel� halad, �gy r�szek csak akkor fejl�dhetnek, ha a k�zponti p�lus �gy k�v�nja. Egy mozgalmon bel�l a centraliz�ci� nem nagy el�ny, s�t g�tja az el�remenetelnek, hisz egy megmozdul�s �gy a leghat�konyabb, ha az �tlet ill. a fejleszt�si lehet�s�g, v. hatalom le van osztva az al-r�szekhez, mert egy mozgalom nem az EGY�rt m�k�dik, nem egy valaki �rdek�ben, hanem a gyorsabb �s er�sebb el�rehalad�s �rdek�ben. Az ilyen �rv�nyes�l�sek leoszt�s�val egyre messzebb lehet haladni �s ez f�leg igaz akkor, ha egy szervezet c�lja konkr�tan az : n�velni a h�l�zatot, terjeszkedni stb. K�t f�le decentraliz�lt h�l�zat l�tezik: az egyik a csillag rendszer� h�l�zat, a m�sik pedig a gy�r�s h�l�zat. Kiemeln�m a gy�r�s h�l�zatot, hisz ebben a rendzerben a tagok teljes szuverenit�ssal rendelkeznek �s a k�nnyebb hat�konys�ga miatt, �jabb a hasonl� f�ggetlen  rendszereket tud l�trehozni, ami kezdetben f�gg�sben van, de v�g�l az is �n�ll�v� v�lik. Egy ilyen strukt�ra igen hat�kony. A Hare Krisna Mozgalom is egy ilyen rendszert jel�lt ki, pontosabban az alap�t� A.C. Bhaktiv�danta Swami Prabhupad, aki arra k�rte a tan�tv�nyait, hogy a terjeszked�s hat�konys�ga �rdek�ben, l�tes�tsenek f�ggetlen templomokat, lok�lis lehet�s�gekkel, lok�lis emberek r�szv�tel�vel �s k�rte, hogy ne k�zpontos�tsanak, mert ott egyb�l fel�ti a fej�t a b�rokr�cia, ami azt�n mindent t�nkretesz. Do not think in this way of big corporation, big credits, centralization — these are all nonsense proposals. [...] Krishna Consciousness Movement is for training men to be independently thoughtful and competent in all types of departments of knowledge and action, not for making bureaucracy. Once there is bureaucracy the whole thing will be spoiled.” (Srila Prabhupada Letter, 22/12/1972) “…but so far I am concerned, I have not got much stock in such centralized management or organization. I never wanted that any of my temples shall be dependent upon the other temples.” Srila Prabhupada in a letter to Damodar Das, Bombay, 9 Jan 1973 “Regarding your points about taxation, corporate status, etc., I have heard from Jayatirtha you want to make big plan for centralization of management, taxes, monies, corporate status, bookkeeping, credit, like that. I do not at all approve of such plan. Do not centralize anything. Each temple must remain independent and self-sufficient.” (Srila Prabhupada in a letter to Karandhara das, Bombay, December 22, 1972) “Forget this centralizing and bureaucracy.” (letter to Karandhara, Bombay, 22 December 1972) “Krishna Consciousness Movement is for training men to be independently thoughtful and competent in all types of departments of knowledge and action, not for making bureaucracy. Once there is bureaucracy the whole thing will be spoiled.” (letter to Karandhara, Bombay, 22 December 1972) Vil�gosan kijelenti Prabhupad, hogy decentraliz�lt menedzsment a legjobb �s leghat�konyabb, mert �gy a m�r megl�v� tagok is �s az �j tehets�ges tagok is labd�ba r�ghatnak. Ez az alulr�l felfel� �raml� tan�csad�i rendszer. Viszont ha ez nem �gy van, az �tletgazdag r�sz-egy�n aut�matikusan el van nyomva -ahogy fentebb m�r elmondtam- lehet�s�gei korl�tozottak �s csak akkor ugrik, ha fentr�l utas�tj�k. Hatalmas korl�toz�st szenvednek a tagok, mert ha van is k�pes�tetts�g�k arra, hogy saj�tosan vezessenek, esetleg tov�bb terjeszkedjenek, saj�tos program szerint, mivel minden a k�zponti hatalmi p�lust�l f�gg, ezt nem tudj�k megtenni, illetve csak akkor, ha a hatalmi p�lus azokba beleegyezik. Teh�t egy k�zponti szem�ly �rdek�ben mozdulhat minden, a tagok �rdekeinek rov�s�ra. Ez helytelen!!! Ezt nagyon fontos pontosan meg�rteni, mert ezen �ll vagy bukik a dolog Volt egy mozgalom, ami egy vall�st pr�b�lt elterjeszteni �s ez a mozgalom sajnos centraliz�lt� v�lt �s m�ra m�r egy �j New-Age szekt�v� lett �s mindez az�rt

B.T. Swami: Vezet�s egy magasabb tudat� kor sz�m�ra (let�lthet� k�nyvr�szlet).		2010.05.01. 21:19
10-04-27 B.T. Swami: Vezet�s egy magasabb tudat� kor sz�m�ra (let�lthet� k�nyvr�szlet). Ebben a s�t�t k�z�pkori vil�gban nincsenek igaz�n olyan vezet�k, akiket ne ragadna el a pozici�val j�r� hatalmaskod�s hull�ma �s lehet, hogy nagy sz�noklatokat tartanak, de ha nem tartj�k magukat az elvekhez -amikr�l sz� fog esni- v�g�l kudarcot vallanak, -a k�vet�ikkel egyetemben. Korm�nyok �s k�z�ss�gek vezet�inek be kell tartani az al�bbiakat, ha sikeresek szeretn�nek lenni munk�jukban. Ez a k�nyv nekik is �s a j�v�beni vezet�knek is sz�l. A k�nyv bizony�ra ideges�t� lehet azon vezet�k sz�m�ra, akik nem �gy meneddzselik a dolgokat. Sz�nd�kom ezzel a k�nyvr�szlettel, hogy olyan k�z�ss�geket alak�tsunk ki, amiben a r�szvev�k el�gedettek, de ennek megteremt�s�het viszont elengedhetetlen sz�ks�g van igaz menedzsmentre. Vezet�k az �let valamennyi helyzet�ben felbukkannak, hogy a v�ltoz�s egy adott �tj�n a v�gs� c�l ir�ny�ba vezessenek m�sokat. A hat�kony vezet�s nem k�nny� dolog. A t�rt�nelem m�r megmutatta, hogy a vezet�ssel j�r� felel�ss�gek �s vesz�lyek �ppen oly nagyok, mint a vele j�r� jutalmak. A Vezet�s egy magasabb tudat� kor sz�m�ra kifejezetten azok seg�ts�g�re �r�dott, akik most v�lasztottak vezet�i szerepet, amikor a t�rt�nelemben a legnagyobb sz�ks�g van �rett vezet�sre. Mindamellett b�rki felhaszn�lhatja a k�nyvben t�rgyalt elveket, hiszen seg�ts�get ny�jtanak az embereknek, csal�doknak, szervezeteknek �s nemzeteknek egy olyan �letvitel kialak�t�s�ban, mely fenntartja a f�ld valamennyi �let�nek szents�g�t �s stabilit�s�t. V�g�l is, mint egy az eg�sz vil�gra kiterjed� csal�d, egy�tt osztozunk azon a k�z�s felel�ss�gen, amellyel a f�ld �s annak j�l�t��rt tartozunk. Az emberis�g jelen pillanatban v�gs� vizsgaid�szak�t �li. Vajon �tmegy�nk-e vagy megbukunk? Az a nagyfok� negativit�s, ami manaps�g megnyilv�nul a vil�gban, azt jelzi, hogy �t kell gondolnunk jelenlegi �tir�nyunkat. Feltehetj�k magunknak a k�rd�s: Kik vagyunk? Merre tartunk? Kit �s mit k�vet�nk? Nyilv�nval�an, ha nem vagyunk boldogok jelenlegi utunkkal, ir�nyt kell v�ltoztatnunk. Ha �n, kedves olvas�, felel�ss�get �rez arra, hogy valamit m�sk�pp tegyen, k�rem, folytassa az olvas�st. Mi most a glob�lis tudatoss�g kor�t �lj�k. A glob�lis kommunik�ci�s h�l�zatok �t�velik a f�ldet, �s lehet�v� teszik a h�tk�znapi emberek sz�m�ra, hogy a vil�g minden t�j�r�l inform�ci�hoz jussanak. Tov�bb� folyamatosan felfedezz�k azokat a bens�s�ges, univerz�lis kapcsolatokat, melyek az emberek �s az egy�b �letform�k k�z�tt �llnak fenn itt a f�ld�n, �s az univerzumban egyar�nt. E meg�rt�s birtok�ban a vezet�snek ki kell terjednie egy mindent �tfog� l�t�sm�dra. A Vezet�s egy magasabb tudat� kor sz�m�ra egy list�val kezd�dik, mely azt a t�z l�nyeges technik�t tartalmazza, amely egy felhatalmazott vezet�shez sz�ks�ges. Ez a t�z technika, mely sz�let k�rben haszn�lhat�, �rt�kes eml�keztet��l szolg�lhat a k�nyv olvas�sa k�zben. A k�nyv h�rom r�szb�l �ll. Az Els� r�sz: A tudat felemel�se lefektet egy �ltal�nos alapot, melyben sz� van a magasabbrend� tudat elveir�l �s azok fontoss�g�r�l a vezet�s ter�n. A M�sodik r�sz: K�szs�gfejleszt�s olyan k�l�nleges tulajdons�gokat �s k�pess�geket �r le, melyek felbecs�lhetetlen �rt�kkel b�rnak a mai kor vezet�i sz�m�ra. V�g�l a Harmadik r�sz: Cselekv�s olyan politikai ter�leteket javasol, melyekben a vezet�k k�pesek enyh�teni a vil�g szenved�s�n, v�delmet ny�jtani neki, valamint seg�teni az embereknek eredm�nyesebb �letet �lni, mik�zben egyre k�zelebb ker�lnek Istenhez. A fejezetek v�g�n megtal�lhat� a „A fontos mozzanatok” list�ja, melyben a sz�veg fontos szakaszait lehet �ttekinteni. Ezt a „Mindsets” szakasza k�veti, mely medit�ci�kkal, elm�lked�sekkel �s gyakorlatokkal ny�jt seg�ts�get az �ppen megvitatott elvek alkalmaz�s�ban. Ez�rt a Vezet�s egy magasabb tudat� kor sz�m�ra hat�konyan haszn�lhat� k�zik�nyvk�nt �s tank�nyvk�nt is egyar�nt a h�tk�znapi �letben. El�fordulhat, hogy az eg�sz k�nyvet egyben k�v�nja elolvasni, majd id�r�l-id�re �ttekint egy-egy elm�lked�st �s gyakorlatot annak �rdek�ben, hogy �rt�kelje fejl�d�s�nek m�rt�k�t �s, hogy betekint�st nyerjen a k�l�nb�z� ter�letekbe. A k�nyv lapjai szeretetteljes, l�thatatlan koal�ci�val adj�k �nnek az utas�t�sokat. �reztetni szeretn�nk �nnel, hogy a bar�tai vagyunk, egy�tt �l�nk �nnel, mik�zben �n az Egyes�lt Nemzetekkel, a Kongresszussal, a Parlamenttel, valamilyen k�z�ss�ggel vagy �ppen a csal�dj�val folytat besz�lget�st. �rt�kelj�k nagy erej�t, �s szeretn�nk k�lcs�nadni �nnek a mi�nket, hogy kieg�sz�thesse vele saj�tj�t. Szeretn�nk b�tors�got adni �nnek, hogy seg�ts�g�nkkel megoldja a l�tsz�lag lehetetlen probl�m�kat. Ismerj�k j� sz�nd�k�t, ez�rt figyelmeztetj�k a k�s�rt�s �s az elhajl�s vesz�lyeire. T�r�d�nk �nnel �s szeretj�k �nt. Egyszer� tan�csokkal l�tjuk el saj�t j�l�te �rdek�ben. V�g�l pedig, odaad� �gyv�djei vagyunk, akik arra �szt�k�lik �nt, hogy vegye figyelembe fejl�d�s�nek, siker�nek �s t�l�l�s�nek esszenci�lis �sszetev�i k�z�l a legfontosabbat: a szeretetet. �sszefoglal�sk�ppen, a Vezet�s egy magasabb tudat� kor sz�m�ra arra t�rekszik, hogy bemutassa, �n, mint egy�n, k�l�n�sen, mint vezet�, k�pes jelent�s v�ltoz�st hozni az emberis�g sz�m�ra �letk�pesebb j�v� megteremt�s�ben. Let�lt�s itt M�ret: 836kb Form�tum: pdf Megjegyz�s: Ez csak az els� 5 fejezet ford�t�sa, lektor�latlan kiad�s

Alex Jones �j filmje: A K�zt�rsas�g Buk�sa - Barack Obama eln�ks�ge		2010.05.01. 21:18
10-04-22 Alex Jones �j filmje: A K�zt�rsas�g Buk�sa - Barack Obama eln�ks�ge Katt ide �s n�zd meg e szenz�ci�s leleplez� filmet �me a filmkritika: Akik j�ratosak valamelyest a k�l�nb�z� �sszeesk�v�s-elm�letek szinte �tl�thatatlan dzsungel�ben, azoknak bizony�ra ismer�sen cseng Alex Jones neve. Az �riember az Egyes�lt �llamok tal�n legismertebb t�nyfelt�r� �js�g�r�ja, aki saj�t r�di�m�sorral („The Alex Jones Show”), weboldalakkal („Infowars.com”, „Prisonplanet.com”) �s dokumentumfilmekkel igyekszik folyamatosan borsot t�rni a korrupt, elnyom� hatalom orra al�. Ezt Alex Jones k�ts�gk�v�l profin csin�lja, hiszen nem csak k�nyes, elhallgatott inform�ci�kat gy�jt csokorba, hanem m�g arra is �gyel, hogy mindezt j� marketing�rz�kkel, ig�nyes �s �rdekes csomagol�sban ny�jtsa �t az embereknek. A dokumentumfilmjei k�z�l a leggrandi�zusabb alkot�sok az „Endgame”, a „The Obama deception” �s a „Fall of the republic”, azaz A k�zt�rsas�g buk�sa. Hat�rozottan kijelenthetj�k, hogy Alex Jones A k�zt�rsas�g buk�sa kapcs�n sem vette f�lv�llr�l a feladat�t. A mintegy k�t �s f�l�r�s j�t�kid� massz�v inform�ci�mennyis�get �g�r, m�g azzal egy�tt is, hogy egy intelligensen �sszegy�rt anyagr�l besz�l�nk, amely �gyel a politika vil�g�ban nem t�l otthonosan mozg� n�z�kre �s persze azokra, akik nem l�tt�k Alex kor�bbi filmjeit. Az els�, b� egy �ra ez�rt ink�bb nekik sz�l, nagy vonalakban felv�zolja az �ldemokr�cia m�k�d�s�t, a bal- �s jobboldal kirakatb�buinak l�tszatharcait, bemutatja Obama hazugs�gait, majd r�t�r a gazdas�gi v�ls�g mesters�ges, el�re megtervezett volt�ra �s arra a 13 billi� doll�rra, amelyet k�l�nb�z� amerikai �s k�lf�ldi p�nzint�zetek kaptak �gynevezett ment�csomagk�nt. B�tran kijelenthetj�k, hogy a gazdas�gi v�ls�g sor�n tan�i lehett�nk a vil�gt�rt�nelem leghatalmasabb, legpof�tlanabb csal�ssorozat�nak. De tal�n ezen m�r meg sem lep�d�nk, hiszen hozz�szokhattunk m�r – k�l�n�sen mi, magyarok -, hogy a p�nz nagymesterei milyen rafin�lt tr�kk�kre k�pesek. �s mik�zben a bank�rok �s a vel�k lepakt�l�, korrupt politikusok folyamatosan szivatty�zz�k ki az �llampolg�rok zsebeib�l a p�nzt, lassan, szinte �szrev�tlen�l �p�tgetik a nagy �lmukat, egy �j Amerikai Egyes�lt �llamokat, ahol az 1984 v�zi�ja k�zzelfoghat� val�s�gg� v�lik. Hossz�-hossz� �vtizedek �ta kitart�an munk�lkodnak ezen a sz�nfalak m�g�tt, de a legjelent�sebb �tt�r�st k�ts�gtelen�l 911 hozta. Az elm�lt kilenc �vben aggaszt�an felgyorsultak az esem�nyek, hiszen a terrorizmus elleni szent h�bor�ra hivatkozva szinte b�rmilyen int�zked�st k�pesek letuszkolni az amerikaiak tork�n. Akinek meg ez esetleg nem tetszik, �s ennek hangot is ad, abb�l nagyon k�nnyen k�zellens�g v�lhat. Eml�kezetes Bush egyik elsz�l�sa, miszerint: „Vagy vel�nk vagy, vagy a terrorist�kkal.” Teh�t k�ztes megold�s nincs, r�ad�sul a hatalom kiv�lts�ga, hogy deklar�lja, ki sz�m�t terrorist�nak �s ki nem. De nem csak ez a probl�ma, ugyanis a terrorizmus elleni harc m�ra beteges paranoi�v� fokoz�dott. Lehallgatnak, megfigyelnek, k�vetnek �s letart�ztatnak b�rkit, aki ak�r csak egy kicsit is gyan�san viselkedik. El�g egy t�lbuzg� szomsz�d vagy egy agg�d� j�r�kel� bejelent�se, �s a rend�rs�g azonnal akci�ba lend�l. Tov�bb� a korm�ny szorgalmazza, hogy egy �llamilag finansz�rozott, civil bes�g�h�l�zat keret�ben a t�zolt�k, a k�belszolg�ltat�k szerel�i, azaz az olyan szakm�k k�pvisel�i, akik h�zkutat�si parancs n�lk�l jutnak be h�zakba, �zletekbe, mindig tarts�k nyitva a szem�ket, s tegyenek jelent�st, ha b�rmilyen gyan�s dolgot �szlelnek. A rend �ber �reit pedig k�l�n oktat�filmekkel kondicion�lj�k a terrorist�k felkutat�s�ra. El�g, ha az ember aut�j�ban van egy t�vcs�, egy f�nyk�pez�g�p vagy egy kamera, de ak�r egy h�l�zs�k is indokoltt� teheti a rend�ri int�zked�st. S�t, a hazafias jelk�pek is tilt�list�ra ker�ltek, hiszen azokat �ll�t�lag ink�bb a feh�rek fels�bbrend�s�g�t hirdet� mozgalmak haszn�lj�k, �gy esetenk�nt ak�r egy amerikai z�szl�t �br�zol� matrica is gondot okozhat! De nem csak a rend�r�k �s a civil bes�g�h�l�zat tagjai kutatnak �rgus szemekkel a gaz terrorist�k ut�n. �jabban m�r a fiatalokat is er�teljesen ebbe az ir�nyba terelgetik. A Belbiztons�gi Miniszt�riummal egy�ttm�k�dve orsz�gszerte t�bb milli� cserk�szt k�peznek ki terrorizmus elleni k�zdelemre �s utcai harcokra. Obama t�bbsz�r is hangs�lyozta, hogy a hadseregnek mindenk�pp sz�ks�ge van egy civil t�rsszervezetre. Emellett sz�mos �llami iskol�ban a gyerekeket j�t�kos keretek k�z�tt arra buzd�tj�k, hogy k�mkedjenek a sz�leik ut�n, �s tegyenek jelent�st, ha valami gyan�sat tapasztalnak, vagy ha esetleg a glob�lis felmeleged�s hiszt�ri�j�t elfeledve anyu �s apu „k�rnyezetv�delmi b�nt” k�vetnek el, p�ld�ul t�l sok v�zben f�r�dnek, nyitva hagyj�k a csapot fogmos�s k�zben, vagy pazarolj�k az �ramot. Egy-egy „j� tipp�rt” ak�r 200 doll�r is �theti a bes�g� nebul�k mark�t! A terrorizmus mell� teh�t csatlakozott a glob�lis felmeleged�s miatti, szint�n mesters�gesen gerjesztett hiszt�ria. �gy azt�n a „k�zdj a terrorist�k ellen” kezdet� felki�lt�sokba egyre gyakrabban has�t bele a „cs�kkentsd a sz�n-dioxid-kibocs�t�st”, illetve az „ad�zz a sz�n-dioxid-kibocs�t�s ut�n”. Egyes, tud�snak nevezett �r�ltek m�r od�ig mer�szkednek, hogy a sz�letend� kisbab�kr�l, mint potenci�lis sz�n-dioxid-kibocs�t�kr�l besz�lnek, „sz�nsz�rnyeknek” nevezve �ket, hiszen szerint�k az emberek puszt�n a l�gz�ssel is s�lyosan szennyezik a t�ln�pesedett F�ldet. Vellai Tam�s Forr�s: ellenkultura.info A 2 �ra 24 perces film megtekinthet� online itt: http://www.youtube.com/

Strat�giai tervet k�sz�t az USA az Ir�n elleni katonai t�mad�shoz - „A tervezet m�r j� ideje k�sz�l”		2010.05.01. 21:17
10-04-20 Strat�giai tervet k�sz�t az USA az Ir�n elleni katonai t�mad�shoz - „A tervezet m�r j� ideje k�sz�l” A h�tv�g�n volt ez az „�let Menete” keret�n bel�l megszervezett felvonul�s, k�pmutat� felvonul�s, ami m�g�tt cionista �rdekek h�z�dnak �gy, hogy azoknak k�z�k sincs a zsid�s�ghoz, hanem az Izrael l�t�t zs�rozz�k, �polj�k, hisz egyre t�bb az �bredez� ember, akik �szre veszik, hogy Izrael jogtalanul van a t�rs�gben �s megjelen�s�vel ill. jelenl�t�vel, csak n�veli a k�zel-keleti fesz�lts�get, s�t h�t �k is okozt�k, okozz�k a bajt (�k magukat zsid�knak �lc�z� ateista d�monok. Az hogy Izrael most �ll, 100 milli� ember kiirt�s�nak k�vetkezm�nye: �rm�ny n�pirt�s 1915-ben 1 milli� kereszt�nyt �rtottak ki). Ezt hith� zsid� szerz�k is al�t�masztj�k, akiket Dr�bik J�nos egyik k�nyv�ben m�r ismertetett. Izrael (Rothschild�ria) feladata: �sszet�z�sbe ker�lni az iszl�m vil�ggal egy nagy terv alapj�n (eml�kezz�nk csak Albert Pike h�rom vil�gh�bor�s terv�re), minek k�vetkezt�ben megt�rt�nne az Armageddon, hogy �gy kik�nyszer�ts�k a bibliai j�vend�l�seket, kiirtva ezzel a haszontalan emberis�g j�r�sz�t, m�g zsid�kat is, minek ut�n egy messianisztikus vil�gbirodalom k�sz�ntene be. Izrael polg�rait, �gy�t�ltel�keknek sz�nj�k, �gy ahogy a zsid� holokauszt ide�n is tett�k, hogy ez a mesters�gesen el�id�zett n�pirt�s, �r�gyk�nt szolg�ljon egy Palesztina ter�let�n l�trej�v� zsid� otthon megteremt�s�hez. Politikai cionist�k �s az iszl�m k�z�tti �sszecsap�s terve m�r t�bb mint sz�z �ves �s ebb�l l�that�, hogy minden e forgat�k�nyv szerint t�rt�nik. Most n�zz�k a cionista h�rk�zl�seket a t�m�val kapcsolatban, amik n�velik az abban val� hitet, hogy itt m�r csak a bomba seg�thet, s l�tsz�lag sajn�lkoznak �s j�tssz�k a hatty� hal�l�t, de val�j�ban h�bor�t akarnak, egy Kor�n mentes vil�got, ami jelenleg akad�lyozza a vil�gkorm�ny ki�p�t�s�t. De egy harmadik vil�gh�bor� gyorsan �trendezn� a t�rk�pet ….  IZRAEL=USA The Times (www.timesonline.co.uk) A Pentagon egyre komolyabban fontolgatja Ir�n megt�mad�s�t. Mike Muller vez�rkari f�n�k, az Egyes�lt �llamok vezet� katonai tisztvisel�je vas�rnap este m�r arr�l besz�lt, az iszl�m k�zt�rsas�g elleni csap�s „igen hasznos lenne” az atomprogram k�sleltet�se szempontj�b�l. Az ir�ni fenyeget�s �rezhet�en n�vekszik: Ahmedinezs�d eln�k tegnap, a fegyveres er�k napj�n b�szk�n mutatta be az orsz�g �j fejleszt�s� rak�t�it, melyek ak�r izraeli c�lpontok vagy amerikai k�zel-keleti b�zisok ellen is bevethet�k. Az eln�k arr�l is besz�lt, Ir�n olyan hatalmas, hogy senkit�l nem kell f�lnie, majd a t�rs�g elhagy�s�ra sz�l�totta fel az Irakban, Afganiszt�nban �s az arab �b�lben �llom�soz� amerikai er�ket. Fot�: Reuters Az ir�ni „paranccsal” egy id�ben a The New York Times igen k�nyes dokumentumot tett k�zz�: Robert Gates v�delmi miniszter jelent�s�t, melyben arr�l �r, az Egyes�lt �llamoknak nincs strat�gi�ja arra az esetre, ha az iszl�m k�zt�rsas�g minden t�rekv�s ellen�re atomfegyverhez jutna. A tanulm�nyt feltehet�leg magas rang� katonai szem�ly juttatta el a laphoz, mely al�t�masztja azt a v�leked�st, mely szerint a k�t szerv k�z�tt ellent�t fesz�l: a Feh�r H�z igyekszik diplom�ciai m�dszerekkel megoldani a k�rd�st, m�g a Pentagon m�r t�relmetlen, �s fegyveresen szereln� le az ir�ni atomfenyeget�st. Val�ban, Muller admir�lis szavai is ezt visszhangozz�k: „A katonai megold�s igen hasznos lenne az ir�ni atomprogram k�sleltet�se szempontj�b�l – mondta a Columbia Egyetemen. – Ez nem az �n d�nt�sem, hanem az eln�k�. De az �n v�lem�nyem szerint (...) most a t�mad�s az utols� lehet�s�g”. A Times inform�ci�i szerint a Pentagon megkezdte a bunkerrombol� bomb�k sz�ll�t�s�t az Indiai-�ce�non tal�lhat� Diego Garcia b�zisra. A Massive Ordnance Penetrator elnevez�s� robban�eszk�z 15 tonn�t nyom, �s ak�r 60 m�ter vastag betonbor�t�son is k�pes �tjutni a deton�ci� el�tt. A d�szszeml�n Mahm�d Ahmadinezs�d eln�k kijelentette, hogy az ir�ni fegyveres er�k "olyan hatalmasak, hogy egyetlen ellens�g fej�ben sem fordulhat meg az a gonosz gondolat, hogy ir�ni ter�letre tegye r� a kez�t". Az eln�k felsz�l�totta az Egyes�lt �llamokat, hogy sz�ntesse be Izrael t�mogat�s�t, �s hagyjon fel a katonai jelenl�ttel a t�rs�gben. Ir�n fenyeget�nek �rzi az amerikai fegyveres er�k felvonul�s�t a szomsz�dos Irakban, Afganiszt�nban �s a Perzsa-�b�lben. Strat�giai tervet k�sz�t az USA az Ir�n elleni katonai t�mad�shoz Egy a t�ma �rz�kenys�ge miatt neve elhallgat�s�t k�r� korm�nytisztvisel� vas�rnap a CNN-nek elmondta, hogy a Pentagon �s az USA K�zponti Parancsnoks�ga strat�giai tervet k�sz�t ir�ni nukle�ris l�tes�tm�nyek elleni katonai csap�s megval�s�t�s�hoz, �s �jra �tgondolj�k, hogy milyen esem�ny hat�s�ra rendelheti el az eln�k az akci�t.   „A tervezet m�r j� ideje k�sz�l” Az Ir�nnal szembeni lehets�ges csap�sok terve a nyilatkoz� korm�nytisztvisel� szerint „m�r j� ideje k�sz�l”. Azt is elmondta, hogy decemberben Michael Mullen admir�lis, a Vez�rkari F�n�k�k Egyes�tett Bizotts�g�nak eln�ke k�z�lte a tervet el�k�sz�t�kkel, hogy szerinte „nem veszik el�g komolyan” azt, hogy mennyire sz�ks�ges �jra �tgondolni, hogyan hajtsanak v�gre egy ir�ni nukle�ris l�tes�tm�nyek elleni t�mad�st, ha az eln�k erre utas�t�st ad. „Azt akarta, hogy s�rget�bbnek �rezz�k, hogy katonai megold�sokat k�sz�tsenek el az eln�k sz�m�ra" – mondta el a korm�nytisztvisel�. „Mullen fokozni akarta a katonai tervez�sre ford�tott er�fesz�t�seket, hogy az eln�k sz�m�ra olyan lehet�s�gek �lljanak rendelkez�sre, hogy azok k�z�l a katonai megold�st v�lassza” – tette hozz�. A CNN-nek nyilatkoz� korm�nyhivatalnok szerint az USA hadserege mindig friss�ti terveit, hogy az eln�k sz�m�ra mindig friss tervezet �lljon rendelkez�sre. Ha Obama Ir�n elleni katonai csap�st rendelne el, Mullenhez, Gates-hez �s a K�zponti Parancsnoks�g vezet�j�hez, David Petraeus t�bornokhoz kellene tan�cs�rt fordulnia, hogy hogyan folytassa le az akci�t. A korm�ny tagja arr�l nem akart besz�lni, hogy van-e elt�r�s a friss�tett �s a kor�bbi t�mad�si tervezetek k�z�tt. Kor�bban Mullen �s a Pentagon sz�mos vezet�je folyamatosan a diplom�ciai megold�s mellett �lltak ki az ir�ni k�rd�s kezel�s�re. Febru�rban m�g Mullen �ll�totta, hogy egy Ir�n elleni katonai csap�s nem oldan� meg a probl�m�t �s csak k�sleltetni tudn� Ir�n er

Izrael-Ir�n h�bor� k�sz�l�dik? Hidegh�bor� ism�t!		2010.05.01. 21:16
10-04-16 Izrael-Ir�n h�bor� k�sz�l�dik? Hidegh�bor� ism�t! "Izrael �llam l�t�rdekei szerint fogunk cselekedni" - jelentette ki az izraeli korm�nyf�. Ne higgy�nk az olyan t�vhiteknek, amik arr�l sz�lnak, hogy USA �s Izrael kapcsolata igen megromlott, mert ez nem igaz. A l�tsz�lagos ellens�gesked�s csak a helyzet s�lyosb�t�sa miatt t�rt�nik, hisz USA �s Izrael m�g�tt, ugyan azon puszt�t� vil�ger� �l, s lehet, hogy els� r�n�z�sre sz�tv�ltak volna, de val�j�ban fent, ennek az eg�sz s�t�ni vil�gstrukt�r�nak a tetej�n, �ssze�r. A legt�bb vil�gesem�ny csak sz�nh�zi jelenetekhez hasonl�, de aki �rti a Manipil�ci�s Piramis rendszer�t, az k�nnyel �tl�that rajtuk. Ez az eg�sz ellens�gesked�s, puszt�n vall�si n�zetelt�r�sen alapul....s azt hitt�k, hogy a XXI. sz�zadban ilyenek nem t�rt�nhetnek meg, mert m�r tanultunk bel�le? Ugyanm�'!! M�g mindig a k�z�pkorban vagyunk! A vil�got m�g mindig ugyan az a sz�rnyeteg ir�ny�tja, mint r�gen, eg�szen add�g, am�g vissza nem �ll�tjuk a spiritu�lis rendet, az Isten t�rv�nyeivel ! H�t ez�rt tarunk m�g mindig itt, ..........a hidegh�bor� �rny�k�ban! Melyek ezek a l�t�rdekek? Netanjahut az ut�bbi �vekben hallgatva egy�rtelm�, mi �ll n�la a lista �l�n: Ir�n. Az ir�ni fenyeget�st Izrael sz�m�ra l�tk�rd�snek, a vil�g sz�m�ra s�lyosnak min�s�tette. Az ellene val� harcot korunk k�zponti kih�v�s�nak tekinti. "Olyan biztons�gi kih�v�sokkal �llunk szemben, mint egyetlen m�s orsz�g sem. D�nt�en fontos, hogy legyen v�laszunk ezekre, �s v�laszolunk is" - mondta a Likud p�rt frakci�j�nak 2009 m�jus�ban. "A legf�bb feladatom az, hogy biztos�tsam Izrael �llam j�v�j�t" - tette hozz�. Ir�n felemelked�se abba a szokatlan helyzetbe hozta Izraelt, hogy egy strat�giai oldalra ker�lt a f� arab orsz�gokkal �s az Egyes�lt �llamokkal. Sza�d-Ar�bi�t, Egyiptomot �s Jord�ni�t is nagyon aggasztj�k Ir�n hegemonikus t�rekv�sei, f�leg ha Teher�n atomfegyver birtok�ba jut. Az egyik f� izraeli c�lnak e hallgat�lagos sz�vets�g er�s�t�s�nek kell lennie. A m�rs�kelt arab �llamok pedig �jra meg �jra azt k�rik, hogy Izrael mutasson fel valamilyen halad�st - m�g ha csak a l�tszat kedv��rt is - a b�kefolyamatban. Ezeknek az orsz�goknak a legnagyobb kih�v�s az, hogy Ir�n kisaj�t�totta a palesztin �gyet, ami megnehez�ti, mondjuk, az egyiptomi korm�nynak, hogy ny�ltan ellens�ges �ll�spontra helyezkedj�k Teher�nnal szemben. Ha viszont az arab orsz�gok hajland�k lenn�nek a sarkukra �llni Ir�nnal szemben, az k�zvetlen�l n�veln� Izrael biztons�g�t. LINK- K�sz�b�n az izraelli t�mad�s Ir�n ellen?

V�laszt�s, avagy cseberb�l vederbe.		2010.05.01. 21:15
10-04-13 V�laszt�s, avagy cseberb�l vederbe. Napjaink civiliz�ci�j�ban az �gynevezett t�rsadalmi, nemzeti �s korm�nyvezet�k egyre ink�bb f�lrevezetik az embereket az �let testi felfog�s�ban, s ennek az az eredm�nye, hogy a vezet�k a k�vet�ikkel egy�tt �letr�l �letre valamennyien pokoli l�tfelt�telekk�z� s�llyednek. A Sr�mad Bh�gavatam egy p�ld�t is eml�t erre. Andh� yat�ndhair upan�jam�naha: amikor egy vak ember vezet sok m�sik vakot annak az eredm�nye, hogy valamennyien az �rokba esnek. Val�ban ez t�rt�nik, s sz�mtalan vezet� ir�ny�tja a tudatlan k�zn�pet, de mivel mindannyikat megt�veszti az �let testi felfog�s, nincs b�ke �s nincs j�l�t az emberi t�radalomban. Vissza kell adni, vissza kellene szerezni a lelkis�get, vagyis a spiritu�lis �letszeml�letet, azt a val�s�got, amit�l a vil�g fell�legezhetne ebb�l a r�m�lomb�l, ahol mindenki csak a megv�lt�st v�rja an�lk�l, hogy � mag�n ne keljen v�ltoztatni. V�ltoztatni az �let min�s�g�n, lelki eg�szs�g�n, spiritu�lis be�ll�totts�g�n, mindennapos tettekben stb. Lelki v�ls�g   Am�g az emberek t�mege nem szerzi vissza a lelki tud�s�t, am�g nem ismeri meg �nmag�t, �s nem cselekszik �gy mint Isten par�nyi r�sze, addig csak gazembereket fogunk l�tni a k�perny�k�n, akik szemrebben�s n�lk�l a rosszba tasz�tanak. A vil�g polg�rainak fel kell �bredni�k, hogy az �let c�lja megval�s�tani Istent; �szre kellene v�gre venni, hogy az �let nem csak munk�b�l �s sz�rakoz�sb�l �ll, mert ha csak �gy �l�nk, akkor a lelem�nyesebb, furfangosabbja elcsalhatja a figyelm�nket egy olyan dolog ir�ny�ba, ami eltereli magukr�l a figyelmet �s �gy v�gan �lhetnek �s sz�hetik a sz�rny�bbn�l sz�rny�bb �sszeesk�v�seket. Mindezt a birka n�p nem l�tja, mert nem mondj�k meg nekik, hogy mi a j�, hogy mire kellen vigy�zni…�s most sajnos itt tartunk.  A Sr�mad Bh�gavatam le�tja ezt a sz�rny� korszakot, ezt a Kali-yug�t, amir�l m�r �rtam �s elmondja, hogy ebben a s�t�t id�szakban, amikor az emberek elford�ltak az �r t�rv�nyeit�l, nem tartj�k a parancsolatokat, b�n�znek, egym�st gyilkolj�k, v�g�hidakat tartanak fenn, isznak, k�b�t�szereznek, k�v�znak �s cigiznek, s gyakorlatilag �lt�ny�s kim�velt �llatokk� v�lnak; sz�pen fel�lt�z�tt istentelen, magukat vall�sosnak gondol�, k�pmutat�k elszaporodnak a f�ld�n, minden a feje tetej�re �ll. �s ezt l�tjuk most. H�t hogyan v�rhatn�nk �gy, hogy az igazs�g lesz�lljon k�z�nk. Mi�rt tal�n ki�rdemelt�k….? Nem szabadna csod�lkozni, hogy ilyen vil�gban �l�nk, mert mind ez az istentelens�g�nk k�vetkezm�nye, nem m�s miatt. Ha ostob�k vagytok? J�nnek a gazemberek �s t�nkretesznek titeket �s a vil�got is, ennyi. Ilyen egyszer�, de kezelhet�!  A Sr�mad Bh�gavatam el�re jelzi, hogy a vil�g vezet�it azokat jel�lik ki, akik sz�pen b�nnak a szavakkal, s mindegy, hogy val�j�ban f�reg emberek, de sz�p a ki�ll�suk, kem�nyen megmondj�k…ja hogy mit azt nem tudni, de megmondj�k. Vajd hegalnbanatta gyutarafargasa balabkalba!!!!!!! �h igen �s most tapsssssssss….! Az eg�sz mindens�g a fejetetej�re fog �llni �s minden csak a csal�knak fog �llni, a csal�k�rt. A Szent�r�s elmondja, hogy akinek p�nze van az�, minden. Nem baj, hogy nem az aki val�j�ban, k�ls�re minden stimmel, de legbel�l rohadt �s ezt nem veszik �szre az embert�meg, mert maguk is rohadnak bel�l, �gy a bens� tiszt�talans�gukhoz hasonlatosan v�lasztj�k ki az �gynevezett vezet�iket. Az emberek egy�ltal�n nem j�zanok a mostani korban, s nem k�pesek helyesen �t�lni, ez�rt t�v�tra mennek. Az eg�sz emberi t�rsadalom 99%-ka egy iszonyatos m�ly hipnotikus �llapotban �l, mint valami Frankenstein teremtm�nyei; j�rnak kelnek az utc�n, ki a metr�b�l fel a H�V-re. V�g n�lk�l �s k�zben abban b�znak, hogy j� lesz….”Igen majd �” „Jaj v�gre itt ez az ember, majd � megteszi”.....HELYETT�NK h�t, ha erre v�runk, akkor az �jabbn�l �jabb gazemberek fogj�k magukhoz kaparintani a korm�nyt.   Am�g a korm�ny nem arra tan�tja az embereket, hogy hogyan �ljenek spiritu�lis, tiszta �letet a magasabb szint� felfog�s szerint, addig itt nem lesz jobb semmi! Ez biztos, mert ha ez nem �gy van, akkor m�r dobhatn�nk ki a szentiratokat. Mag�t vall�sosnak mutat� vezet�si besz�dm�d nem el�g. Az ostoba �l-vall�s�aknak persze el�g, de nem el�g a v�ltoz�s megteremt�s�hez. F�leg akkor nem, amikor gyakorlatilag emberev� d�monok ir�ny�tj�k a vil�got. Induljunk ki ebb�l. Lehet hogy furcsa, de ez van! Itt mindenben csak a k�ls�t n�zik. A k�ls� alapj�n �t�lkeznek �s gondolj�k a j�t �s rosszat, de �pp ez ebben a Kali-yug�ban a vesz�ly, miszerint a j�kat elnyomj�k, a rosszakat meg felmagasztalj�k. Ez az istentelen jelen civiliz�ci� t�rv�nyszer� �llapota!  A vall�sosnak lenni nem el�g a mai vil�gban. Spiritu�lisnak kell lenni. Ismerni kell a lelket, ami a testben van, ami a hal�l pillanat�ban elhagyja azt, hogy azut�n egy m�sik a karm�j�nak megfelel� k�ls�t kaphasson. A magukat vall�sosnak tud� emberek ezt a t�m�t nem ismerik, pedig e n�lk�l a l�lekr�l sz�l� transzcendent�lis tud�s n�lk�l nem igen lehet Istennek tetsz� m�don cselekedni, s�t az id�vel istentelens�gbe, ateizmusba is �tmehet �s �t is fordul. N�zz�k csak meg a Vatik�n v�lem�ny�t a teremt�s-evol�ci� t�m�j�r�l. M�r ott tartunk, hogy a kett� nem z�rja ki egym�st, s akit m�g nem �rj�tett meg ez a vil�g, akkor l�thatja, hogy itt valami nem k�ser. Az �gynevezett vall�sokban, megjelennek a vall�stalans�g tanai, m�g v�g�l teljesen �tfordul egy az eredetit�l teljesen elt�r� felismerhetetlen zagyvas�gba, amit a j�v� gener�ci�ja m�r ki sem tud bogozni. Megtartja a k�ls�j�t, de m�r r�gen nem a megv�lt�sr�l sz�l, hanem egy �jabb manipul�ci�s eszk�z, azok kez�ben, akik igaz�n ismerik a l�nyeget.  A korm�ny embereinek csak �gy tudnak j�l korm�nyozni, ha ismerik az isteni akaratot �s a szerint tesznek. Az �r azt szeretn�, ha az emberek visszat�rn�nek � hozz�, �s ebben seg�ts�get ny�jt az uralkod�, de ha az uralkod� vagy korm�nyf� ezt nem teszi, az istentelen �s korm�nyz�sa kudarcba fog fulladni. Az eg�sz vil�g-terve arr�l sz�l �s az �llamvezet�s terv�nek azt kellene megc�loznia, hogy az embert�megek lelkigyakorlataik sor�n, visszatal�lhassanak Istenhez . A korm�nyf� ahol v�grehajtja a t�rsadalom fejeinek utas�t�s�t, azoknak az utas�t�s�t, akik szent�let� b�lcsek �s j�l tudj�k mire van sz�ks�ge az emberi t�rsadalomban, azt h�vj�k Varna-�srama t�rsadalomnak, ahol a vil�g vezet�i szentekb�l �ll, nem pedig l�h�t� gazemberekb�l. Ez az �llamvezet�si forma az egyetlen es�ly a vil�gb�ke megteremt�s��rt.  Szentekre van sz�ks�g, nem pedig sz�nokokra! Szent�let� tiszta szem�lyekre, akik felnevelik a benn�nk lakoz� tisztas�got, �s visszaadj�k nek�nk azt, amit a gondatlans�gunk miatt elvesztett�nk, a spiritu�lis �let �tj�t, a szents�get.

Jessie Ventura �sszeesk�v�s Elm�let -2012		2010.05.01. 21:14
10-04-10 Jessie Ventura �sszeesk�v�s Elm�let -2012 Vajon a korm�ny tudja, hogy t�rt�nni fog valami? K�sz�lnek valamire, mint a filmben? Vajon az eg�sz 2012-es t�ma egy blabla.... ? Kor�bban m�r megismerhett�k a h�tt�rhatalom okkult vil�gszeml�let�t �s hiszem, hogy sz�molnak a 2012 fontoss�g�val, s persze a nagyk�z�ns�g el�l eltakarj�k az ismeretet, megtartva maguknak, hogy a tud�st felhaszn�lj�k ellen�nk. Ugyan az t�rt�nik mint a k�z�pkorban. Ugyan �gy uralkodnak rajtunk, s ugyan �gy elz�rj�k el�l�nk a val�s�got, mint egykor tett�k a papok. S most is ez folyik...kihaszn�lj�k a v�gtelen ostobas�gunkat, hogy v�ghezvigy�k terveinket �s igen....sokan elfogadj�k, de nem �rzik a vil�g-�sszeesk�v�s t�ny�nek s�ly�t �s kinevetik azokat, akiket komolyan foglalkoztat a dolog �s szeretn�nek seg�teni a vil�gon. Nagyon sajn�lom azokat az embereket, akik tudnak a dologr�l �s m�gsem tesznek semmit, m�lys�gesen elvagyok szomorodva ennek l�tt�n, teljesen le vagyok t�rve, hogy tudn�nak valamit tenni ellene �s nem tesznek semmit....csak tov�bb szolg�lj�k  a Rendszert! Nagy hib�t k�vet el az, aki nem akarja meg�ll�tani ezt az eg�szet �s mulaszt�s��rt meg fog lakolni! Itt a film r�szekre bontva egym�s ut�n automatikusan ind�l. Jessie Ventura �sszeesk�v�s Elm�let -2012

A NATO Afganiszt�nban a drogkereskedelem bajnok�v� v�lt. K�b�t�szer-f�gg�s�g a t�rsadalom ellen�rz�se c�lj�b�l		2010.05.01. 21:13
10-04-06 A NATO Afganiszt�nban a drogkereskedelem bajnok�v� v�lt. K�b�t�szer-f�gg�s�g a t�rsadalom ellen�rz�se c�lj�b�l "...Egy jelens�get is eml�tett�nk, amely �gyszint�n nem v�letlen a mai vil�gban.Ez a k�b�t�szer-f�gg�s�g. Amit jelenleg tapasztalunk, az nem m�s, mint egym�dszeresen tervezett szervez�munka a mai civiliz�ci�ban �l� emberi l�nyek m�r �rz�stelen�tett �llapot�nak elm�ly�t�s�re. A vil�g lakoss�g�nak nagy r�sze m�g nemtudja, de t�ny, hogy a vil�g sok korm�nya tev�kenyen r�szt vesz a k�b�t�szer kereskedelemben. Az Egyes�lt �llamokban p�ld�ul, „a k�b�t�szer-ellenes harc” ellen�re,bizony�t�kok l�ttak napvil�got arr�l, hogy nem kiz�rt, hogy egyes ter�leteken a CIA-nakk�ze van a k�b�t�szeres tev�kenys�ghez. Ne feledj�k, hogy a k�b�t�szer megzavarja az �t�l�k�pess�get, a koncentr�ci�t, nemtudunk helyesen t�j�koz�dni t�le, �s paranoi�t okoz, ami lehetetlenn� teszi, hogyfelismerj�k igazi ellens�geinket.�s v�g�l a k�b�t�szer f�gg�s�get v�lt ki, amik�z�mb�ss� teszi a haszn�l�j�t, �gy az k�nnyen manipul�lhat� lesz. A statisztikaf�lelmetes: Amerik�ban kb. 20 milli� ember marihu�na-f�gg�, �s csak az Egyes�lt�llamokban kb. nyolcmilli� kokainf�gg� szem�ly van, �s t�bb mint egymilli� ember f�gga heroint�l. Ebb�l az a megd�bbent� k�vetkeztet�s vonhat� le, hogy a k�l�nb�z� szerekt�l f�gg�szem�lyeknek �tlagosan kevesebb, mint egyharmada tud majd fel�lkerekedni af�gg�s�gen, ha egy�ltal�n siker�l. Ennek az a k�vetkezm�nye, hogy minden t�rsadalomerk�lcsi sz�vete napr�l napra gyeng�l. Id�vel mind kevesebb �s kevesebb ember tudjamajd legy�zni a f�gg�s�get. Gyakorlatilag az �ket kezel� szem�lyzet k�z�l is sokanker�lnek majd valamilyen f�gg�s�gbe.  �rdekes m�don a k�b�t�szer-mennyis�g �raml�sa egy adott t�rsadalomban bizonyosid�k�z�kben megn�vekszik, k�l�n�sen akkor, amikor olyan kamp�nyok j�nnek l�tre,amelyeknek c�lja a tudatoss�g megn�vel�se. Gyakran l�thatjuk azt is, hogy a k�nnyenel�rhet� k�b�t�szerek mennyis�ge hirtelen megn�vekszik, amikor politikai szervezked�stapasztalhat� valahol. Ez a strat�gia is r�sze annak a d�moni pr�b�lkoz�soknak, hogymegfogjanak, �s rabszolgasorsba tasz�tsanak benn�nket. Amikor strat�giai fontoss�g�id�kben k�osz �s zavar lesz �rr� egy t�rsadalomban, akkor energi�ink megfogynak, �skezdj�k elfelejteni, hogy mik is az igazi probl�m�k. " A t�lib korm�ny 2000. j�lius�ban minden �tmenet n�lk�l betiltotta az �pium �s a heroin alapanyag�ul szolg�l� m�k termeszt�s�t az orsz�gban. Ezt megel�z�en a vil�g legnagyobb �pium- �s herointermel� orsz�ga volt Afganiszt�n. Az eg�sz vil�gon el��ll�tott �piumsz�rmaz�kok h�romnegyede ebb�l az orsz�gb�l sz�rmazott eg�szen tavaly ny�rig. Most azonban a tilalom megsz�nt (hogyhogy nem no csak). A CBS amerikai h�rtelev�zi� szerint egyre t�bb f�ldm�ves veti be f�ldj�t m�kkal. Az ENSZ afganiszt�ni k�b�t�szer-ellenes programj�t vzet� Bernard Frahi a CBS-nek elmondta, hogy val�sz�n�leg r�vid id�n bel�l ugyanannyi m�kot fognak termeszteni az orsz�gban, mint kor�bban. Az eddigi szigor� tilt�s ut�n most ugyanis gyakorlatilag semmilyen szab�lyoz�s sincs a m�ktermeszt�sre vonatkoz�an. Hopp�, mir�l is sz�lt a 9/11 eset? Mi�rt is t�rt�nt? Mi is volt a k�vetkezm�nye? Az esem�nyek k�l�n�ll� pontoknak t�nhetnek, de ha azokat �sszek�tj�k, l�that�v� v�lik egy sz�rny� Nagy K�p, amit a h�tt�hatalom h�l�zata dolgozott ki. Sokan m�r ismerik a Nagy K�pet, �gy az egyes a m�r megismert pontokb�l k�vetkeztetni lehet a t�bbire is! Gyer�nk rakd �ssze a k�pet! Alexia Mihosz a k�b�t�szerek afganiszt�ni fenyeget�s�nek m�rt�k�t �s annak a NATO ottani m�veleteire gyakorolt hat�s�t vizsg�lja. A legnagyobb, Afganiszt�nt �rint� hossz� t�v� kih�v�s val�sz�n�leg az illeg�lis k�b�t�szer-termel�s �s az azt k�r�lvev� b�n�z�i h�l�zatok. Hamid Karzai eln�k ezt k�t nappal a beiktat�s�t k�vet�en 2004 december�ben elismerte �s napirendj�nek �l�re helyezte azzal, hogy dzsih�dot hirdetett az �piumtermeszt�s, k�b�t�szer termel�s �s forgalmaz�s ellen. Az az�ta eltelt id�szakban, megn�vekedtek a k�b�t�szer �tka elleni harcra �rdek�ben tett er�fesz�t�sek, �s bizonyos eredm�nyek sz�lettek. Ugyanakkor azonban az ezen a t�ren alkalmazott politika korl�tai �gy v�ltak egy�rtelm�v�, ahogy a kih�v�s s�lyoss�g�nak a m�rt�ke lett egyre tiszt�bb. Ami�ta a NATO a Nemzetk�zi Biztons�gi Seg�ts�gny�jt�si Er�k (ISAF) vezette b�kefenntart�i er�fesz�t�sekkel igyekszik seg�teni Afganiszt�nnak a b�ke �s stabilit�s megteremt�s�ben (de ugye ezt az�rt nem vesz komolyan a kedves olvas�, hisz tudjuk, hogy nem az�rt vannak ott), a Sz�vets�g a k�b�t�szer fenyeget�s�t is figyelembe veszi m�veleteinek tervez�se sor�n. B�rmely az afg�n korm�nyt �s a hat�kony, demokratikus �llam ki�p�t�s�re tett er�fesz�t�seit vesz�lyeztet� fenyeget�s a NATO jelenl�t�t is vesz�lyezteti az orsz�gban. Ezen fel�l, Afganiszt�n �piumtermeszt�se a Sz�vets�g orsz�gainak otthoni lakoss�g�t is k�zvetlen�l fenyegeti.(�h ez zagyvas�g. Ennek semmi �rtelme)  Sokatmond�ak a 2005. �vi statisztik�k. Az ENSZ K�b�t�szer-ellen�rz�si �s B�nmegel�z�si Hivatala (UNODC) szerint a vil�g �piumtermel�s�nek 87 �s a vil�g �pium teny�szt�s�nek 63 sz�zal�ka Afganiszt�nban folyik. Becsl�sek szerint Afganiszt�n brutt� hazai term�k�nek 52%-a, azaz k�r�lbel�l 2,7 milli�rd USA doll�r sz�rmazik illeg�lis m�ktermeszt�sb�l. Az �piumtermel�s a t�lib rezsim 2001-es el�z�se �ta megugrott. Az �pium el��ll�t�sa csak 2004-ben 64%-al n�tt �s k�r�lbel�l 4200 tonn�t tett ki. Viszony�t�sul 2001-ben ugyanez az �rt�k csak 185 tonna volt, miut�n a t�lib rezsim betiltotta a termeszt�st. Az igazs�ghoz hozz�tartozik, hogy 2005-ben 4100 tonn�ra cs�kkent az �piumtermel�s. Ezt azonban nem szabad a pozit�v v�ltoz�s trendjek�nt �rt�kelni, mivel a cs�kken�s oka els�sorban a vil�gpiac t�ltel�tetts�g�ben �s az Afganiszt�nt s�jt� s�lyos sz�razs�g miatti gyenge term�sben keresend�. Ezen fel�l, a p�nz�gyi aggodalmak �s a k�b�t�szerb�r�k �ltal a farmerekre gyakorolt nyom�snak k�sz�nhet�en v�rhat�an n�ni fog az afganiszt�ni �piumtermeszt�s. Teh�t pontosan mit is  csin�l a NATO Afganiszt�nban , ahol a T�liboknak m�r t�z �vvel ezel�tt be kellet volna sz�ntetni a drogtermel�st, �s m�g mindig nem t�rt�nt, s�t a heroin el��ll�t�sa emelkedett, nem kevesebb, mint 40-szer t�bbet mint az el�z� id�szakban �s most Afganiszt�n vil�gcs�cstart� az �pium �s a kannabisz termel�sben.

Cowgate: szak�rt�k jelent�se szerintaz az �llat�llom�ny okozta glob�lis felmeleged�s gondolata, hamis		2010.05.01. 21:12
10-04-01 Cowgate: szak�rt�k jelent�se szerintaz az �llat�llom�ny okozta glob�lis felmeleged�s gondolata, hamis Gerald Warner a szerz�, m�sorszolg�ltat�, rovatvezet� �s polemikus komment�tor, aki  a politik�r�l, vall�s, t�rt�nelem, kult�ra �s �ltal�ban a t�rsadalomr�l �r a Telegrapnak. Most itt van ez, Cowgate: szak�rt�i jelent�s azt �ll�tja, hogy az �llat�llom�ny okozta glob�lis felmeleged�s elm�let, hamis. M�rcsak a cikk elolvas�sa n�lk�l is kijelenthetj�k, hogy az eg�sz egy nagy �k�rs�g, hisz a Vil�gbank --amely emberek milli�i �let�t nyomor�tja meg-- �llt el� ezzel, s ebb�l k�vetkeztetni  lehetett, hogy e k�rd�s m�g�tt is tiszt�n p�nzpolitika h�z�dik meg BANK�ROK M�VE. Semmi m�sr�l nincs is sz�, nem is volt �s nem is lesz. Soha nem n�zt�k a vil�g �rdekeit; soha nem is fogja �ket �rdekelni, hogy mi lesz a bolyg�val, egyed�l saj�t magukra gondolnak, saj�t �lvezet�kre, mik�zben puszt�tj�k a k�rnyezetet �s minket is. Semmi sem az aminek l�tszik! A vil�g vezet�i nem akarnak r�lunk gondoskodni -hab�r azt h�rdetik ez�rt nek�nk kell gondoskodni magunkr�l �gy, hogy  kirugjuk �ket az �let�nkb�l! H�R: EPA Administratora Lisa Jackson a leleplezett hazugs�gok hat�s�ra, amit a ClimaGate �gy okozott, azt mondtha a sajt�nak, hogy 1995-�ta statisztikailag nincs jele annak, hogy komolyan emelkedett volna a h�m�rs�klet, de ez nem azt jelenti, hogy a glob�lis felmeleged�s nem lehets�ges.......uh... Ez�rt javasolja a sz�n-ad�t meg stb.....H�t ezt az idi�tas�got..... Komolyan mondom, ....hov� tartunk....azt hitte valaki, hogy Orwell csak viccelt? Dehogy....Kapcsold be a TV-t �s l�thatod, hogy nem! Gyer�nk rugjuk ki a mocskot az �let�nkb�l, finom �s durva szinten egyar�nat! Kelj fel, gazember! Te vagy a gazember ha hagyod �ket! Web-ford�t�ssal t�rt�nt a bejegyz�s, mert id� hi�nyban vagyok, de rem�lem �rthet� lesz. El�bb a magyar, az ut�n az eredeti sz�veg. Ez egyre nehezebb l�p�st tartani a sebess�g, amellyel a glob�lis felmeleged�s �tver�s most kiboml�st. The latest reversal of scientific “consensus” is on livestock and the meat trade as a major cause of global warming – one-fifth of all greenhouse gas emissions, according to eco-vegetarian cranks. A leg�jabb tudom�nyos megford�t�sa "konszenzus" van �llat�llom�ny �s a h�s kereskedelem egyik f� oka a glob�lis felmeleged�s - egy�t�de �sszes �vegh�zhat�st okoz� g�zok kibocs�t�s�nak szerint az �ko-veget�ri�nus forgatty�hoz. Now a scientific report delivered to the American Chemical Society says it is nonsense. Most egy tudom�nyos jelent�st eljuttatni az American Chemical Society szerint ez k�ptelens�g. The Washington Times has called it “Cowgate”. A Washington Times �gy h�vott, hogy "Cowgate". The cow-burp hysteria reached a crescendo in 2006 when a United Nations report ominously entitled “Livestock's Long Shadow” claimed: “The livestock sector is a major player, responsible for 18 per cent of greenhouse gas emissions measured in CO2e (carbon dioxide equivalents). A teh�n-b�f�g hiszt�ria el�rte a tet�pont, 2006-ban, amikor egy ENSZ-jelent�s v�szj�sl�an c�m� "Az �llatteny�szt�s hossz� �rny�ka" azt �ll�totta: "Az �llatteny�szt�si �gazat fontos szerepl�je, feladata a 18 sz�zal�k�t az �vegh�zhat�st okoz� g�zok kibocs�t�s�nak m�rt CO2e (sz�n-dioxid egyen�rt�kben) . This is a higher share than transport.” This led to demands in America for a “cow tax” and a campaign in Europe at the time of the Copenhagen car crash last December called Less Meat=Less Heat. Ez magasabb ar�nya, mint a k�zleked�s. "Ez vezetett ig�nyek Amerik�ban a" teh�n ad� ", �s a kamp�ny idej�n Eur�p�ban a koppenh�gai aut�balesetben tavaly decemberben nevezett kevesebb h�st = kevesebb h�t. Now a report to the American Chemical Society by Frank Mitloehner, an air quality expert at the University of California at Davis, has denounced such scare-mongering as “scientifically inaccurate”. Most egy jelent�st az American Chemical Society Frank Mitloehner, leveg� min�s�ge szak�rt� a University of California, Davis, felmond� ilyen p�nik-mongering a "tudom�nyosan helytelen". He reveals that the UN report lumped together digestive emissions from livestock, gases produced by growing animal feed and meat and milk processing, to get the highest possible result, whereas the traffic comparison only covered fossil fuel emissions from cars. Azt mutatja, hogy az ENSZ-jelent�s egy kalap al� em�szt�si kibocs�t�sa az �llat�llom�ny, g�zok �ltal termelt n�vekv� takarm�ny-�s h�s-�s tejfeldolgoz�s, hogy szerezz�k be a lehet� legmagasabb eredm�nyt, m�g a forgalom �sszehasonl�t�s csak a hat�lya al� tartoz� fosszilis t�zel�anyagokb�l sz�rmaz� kibocs�t�sok aut�kat. The true ratio, he concludes, is just 3 per cent of greenhouse gas emissions in America are attributable to rearing of cattle and pigs, compared with 26 per cent from transport. Az igazi ar�nya, s arra a k�vetkeztet�sre jutott, mind�ssze 3 sz�zal�ka az �vegh�zhat�st okoz� g�zok kibocs�t�s�nak Amerik�ban tulajdon�that� teny�szt�s�re szarvasmarh�b�l �s sert�sb�l, m�g 26 sz�zal�ka a k�zleked�s. Mitloehner also makes the deadly serious point: “Producing less meat and milk will only mean more hunger in poor countries.” Precisely. Mitloehner is teszi a hal�losan komoly pont: "el��ll�t�sa kevesebb h�s �s a tej csak akkor jelent nagyobb az �hs�g a szeg�ny orsz�gokban." Pontosan. The demonising of cows and pigs is just another example of global warmists' callous indifference to starvation in the developing world, as in the case of the unbelievably immoral and reckless drive for biofuels – pouring Third World resources for subsistence into Western liberals' fuel tanks – and, notoriously, carbon trading. A d�moniz�l�sa a tehenek �s sert�sek is csak egy p�lda a glob�lis warmists "rideg k�z�nyt, hogy �hen a fejl�d� vil�gban, mint ahogyan ez a hihetetlen�l erk�lcstelen �s felel�tlen hajt a bio�zemanyagok - szakad� harmadik vil�g meg�lhet�si forr�st a nyugati liber�lisok" �zemanyagtart�lyok - �s h�rhedten, sz�n-dioxid-kereske

Novus Ordo Seclorum		2010.05.01. 21:12
10-03-29 Novus Ordo Seclorum Van-e nemzetk�zileg megszervezett p�nzhatalom? "Az ezredv�gi nagy borzong�s" c. tanulm�ny szerz�i szerint az ilyen �ll�t�sok, hogy a "p�nzvil�g uralkodik a re�lszf�ra vagy a val�s�gos vil�g f�l�tt" �sszemos� jelleg�ek, nem hat�rozz�k meg pontosan "ki" vagy "mi" uralkodik "ki" vagy "mi" f�l�tt./1/ A p�nzvil�g �sszet�tele olyan sokr�t� - fel�leli az �zleti bankokat, a br�kerh�zakat, az �ru- �s r�szv�nyt�zsd�ket, a devizapiacokat, a biztos�t�t�rsas�gokat, a hazai �s multinacion�lis nagyv�llatok treasury r�szlegeit, a nyugd�jalapokhoz hasonl� int�zm�nyi befektet�ket, a fedezeti alapokat, a nemzetk�zi p�nz�gyi int�zm�nyeket (Vil�gbank, Nemzetk�zi Valutaalap, Nemzetk�zi Fizet�sek Bankja, stb.), -, hogy a p�nzvil�g, mint olyan, nem k�pes k�zpontilag ir�ny�tva, egys�gesen cselekedni. Int�zm�nyeik sz�ma �s er�ss�ge �nmag�ban m�g nem el�g annak a felt�telez�snek az al�t�maszt�s�hoz, hogy - al�- �s f�l�rendelts�gben - a p�nzvil�g ir�ny�tja az �rt�ket el��ll�t� re�lgazdas�got. Ezt az elutas�t� �ll�spontjukat azzal t�masztj�k al�, hogy a kollekt�v cselekv�s elm�lete szerint az olyan nagy csoportok eset�ben, mint amilyen a p�nzvil�g, nem igaz�n megalapozhat� a k�zpontilag megtervezett, egys�ges cselekv�s felt�telez�se. (Ezt a felt�telez�st divat ma "�sszeesk�v�si vagy konspir�ci�s elm�letnek" is nevezni.) �ppen ez�rt, ha a nemzetk�zi p�nzvil�ghoz hasonl� �ri�scsoportoknak sz�rmazik hasznuk egy adott cselekv�sb�l, akkor m�r csak elm�leti megfontol�sb�l is �vatosan kell b�nni a sz�nd�kos egy�ttcselekv�s felt�telez�s�vel. Az�rt utaltunk r�viden erre a nemzetk�zi p�nzt�ke szervezett hatalm�t tagad� tanulm�nyra, hogy a tov�bbiakban kimutassuk a szerz�k �ll�spontj�nak a tarthatatlans�g�t. Ismerkedj�nk meg el�sz�r n�h�ny olyan tekint�lyes embernek a v�lem�ny�vel, akiket nem lehet sz�ls�s�ges elfogults�ggal v�dolni, �s akiknek szakmai felk�sz�lts�g�ben is megb�zhatunk: A h�tt�r er�k l�tez�s�r�l Disraeli brit minisztereln�k ezt mondotta 1856. j�lius 14-�n, a Brit als�h�zban: "Van egy hatalom Olaszorsz�gban, amelyr�l alig tesz�nk eml�t�st ebben a h�zban.... a titkos t�rsas�gokra gondolok... Nincs �rtelme tagadni, mert lehetetlen eltitkolni, hogy Eur�pa nagy r�sz�t - eg�sz Olasz- �s Franciaorsz�got, valamint N�metorsz�g nagy r�sz�t, hogy m�s orsz�gokat ne eml�ts�nk -, titkos t�rsas�gok eg�sz h�l�zata vonja be, ahogyan a f�ld felsz�n�t beh�l�zz�k a vas�tvonalak. �s melyek a c�ljaik? Nem is k�s�rlik elrejteni. Nem akarnak alkotm�nyos korm�nyzatot; nem akarnak megreform�lt int�zm�nyeket... a f�ld tulajdon�t akarj�k, el�zni a jelenlegi birtokosokat �s v�get vetni az egyh�zi int�zm�nyeknek. N�h�nyuk enn�l is tov�bb megy..." /2/ Ugyancsak Disraeli mondotta az 1848-as eur�pai forradalmakat k�vet�en: "A vil�got eg�szen m�s szem�lyek korm�nyozz�k, mint ahogy azt a kulissz�k m�g� nem l�t�k k�pzelik. Az a hatalmas forradalom, amely jelenleg van k�sz�l�ben N�metorsz�gban, jelent�sebb reformot fog jelenteni, mint az els�./3/ Walter Rathenau, - kiemelked� szocialista politikus, a Rothschild csal�d p�nz�gyi tan�csad�ja, a B'nai B'rith rend tagja, aki az els� vil�gh�bor�ban a cs�sz�ri N�metorsz�g hadiipar�nak legf�bb ir�ny�t�ja, a weimari N�metorsz�gban pedig r�vid ideig k�l�gyminiszter volt, - ezt �rta a b�csi "Neue Freie Presse" 1909. december 25-i sz�m�ban: "H�romsz�z ember, akik k�z�l mindegyik ismeri a m�sikat, ir�ny�tja a kontinens sors�t, �s �k v�lasztj�k ki ut�daikat is k�rnyezet�kb�l... A p�nzt�ke (Hochfinanz) hivatott arra, hogy a cs�sz�rok �s kir�lyok helyett k�zbevegye a korm�nyok gyepl�it" /4/ A k�lt� Frank Wedelkindhez �rott level�ben pedig, amelyet a S�ddeutsche Zeitung 1963. febru�r 7-i sz�ma k�z�l, t�bbek k�z�tt ez olvashat�: "A val�di h�romsz�zak �vatosak �s az a szok�suk, hogy letagadj�k hatalmukat. Ha hozz�juk fordul, akkor �gy v�laszolnak: mi semmir�l sem tudunk; olyan �zletemberek vagyunk, mint a t�bbiek. M�sr�szt jelentkezik nem h�romsz�z, de h�romezer kereskedelmi tan�csos, aki harisny�val �s m�vajjal kereskedik, �s azt mondja: mi vagyunk azok. N�vtelens�g�kben rejlik a hatalmuk... Egyik�k a jezsuit�knak dolgozik, m�sikuk a Kuria megb�zottja. Megint egy m�sik olyan k�lf�ldi egyes�let k�pvisel�je, amely a porosz �llam legnagyobb hitelez�je. Mindez bizalmas. N�zze: a szok�sos m�don nem k�nny� ezekkel az emberekkel tal�lkozni. Elutas�tj�k a k�zeled�st." /5 / A "Wiener Press" 1921. december 24-i sz�m�ban pedig megism�tli �s kieg�sz�ti a fentieket: "Csup�n h�romsz�z ember, aki mind szem�lyesen ismeri egym�st, hat�rozza meg Eur�pa sors�t. Ut�daikat is maguk v�lasztj�k ki k�s�ret�kb�l. Ezek az emberek minden sz�ks�ges eszk�zzel rendelkeznek ahhoz, hogy v�get vessenek annak az �llamform�nak, amelyet �sszer�tlennek �t�lnek." Theodore Roosevelt, az Egyes�lt �llamok 26. eln�ke, 1912-ben egy v�laszt�si gy�l�sen a k�vetkez�ket mondotta: "A l�that� korm�ny m�g�tt tr�nol egy l�thatatlan korm�ny, amely nem tartozik h�s�ggel a n�pnek, �s nem ismeri a felel�ss�get. Az �llamf�rfi feladata ennek a l�thatatlan korm�nynak a megsemmis�t�se, a korrupt �zlet �s a korrupt politika k�zti sz�vets�g sz�tt�r�se."/6/ Woodrow Wilson, aki nemcsak az Egyes�lt �llamok 28. eln�ke, de tekint�lyes t�rt�n�sz, egyetemi tan�r �s a Princeton Egyetem eln�ke is volt, f�lre�rthetetlen�l c�lzott egy hatalmas �s j�l szervezett h�l�zat l�tez�s�re, amely ellen�rz�se alatt tartja a gazdas�gi-t�rsadalmi folyamatokat. 1913 december�ben � �rta ugyan al� a Federal Reserve System (az Egyes�lt �llamok p�nzrendszer�t k�zbentart� mag�nkartell, amely ell�tja a k�zponti bank szerep�t) enged�lyez�s�r�l sz�l� t�rv�nyt, de m�r 1916-ban �gy foglalja �ssze Amerika p�nz�gyi-gazdas�gi helyzet�r�l a v�lem�ny�t: "Ezt a nagy ipari nemzetet most m�r a p�nzhitel rendszere ellen�rzi. A hitelek ny�jt�sa k�zpontos�tva lett. Ez�ltal az orsz�g n�veked�se, �s valamennyi tev�kenys�g ellen�rz�se n�h�ny ember kez�be ment �t. A legrosszabb uralom al� ker�lt�nk, korm�nyzatunk egyike a civiliz�lt vil�g legink�bb ellen�rz�tt �s domin�lt korm�nyzat�nak. Ez a korm�ny t�bb� nem a v�laszt�k szabad d�nt�s�nek, hanem befoly�sos csoportok v�lem�ny�nek �s k�nyszer�nek megfelel�en cselekszik."/7/ Ezeket mondta 1920-ban, amikor m�r tudta, hogy nem p�ly�zza meg �jabb n�gy �vre az eln�ks�get: "Az Egyes�lt �llamok kereskedelm�nek �s ipar�nak m�g a legnagyobbjai is f�lnek valakit�l, f�lnek valamit�l. Tudj�k, hogy l�tezik valahol egy hatalom, amely olyan szervezett, kifinomult �s mindenre figyel�, olyan �sszefon�dott �s mindent �that�, hogy jobban teszik, ha nem besz�lnek hangosan, amikor el�t�l�leg nyilatkoznak r�la." /8/ Franklin Delano Roosevelt, - aki 1933-t�l 1945-ig volt az Egyes�lt �llamok 32. eln�ke -, �gy v�lte, hogy "a politik�ban semmi sem t�rt�nik v�letlen�l. Ha valami megt�rt�nik, biztosak lehet�nk abban, hogy az �gy lett eltervezve." Az 1930-as �vek elej�n d�l� vil�ggazdas�gi v�ls�g idej�n mondotta a k�vetkez�ket: "Amerik�ban 60 csal�d ellen�rzi az eg�sz orsz�g vagyon�t... A lakoss�g egy

K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk