Onnan veszem a mer�szs�get, hogy b�r biztons�gi szak�rt� sem vagyok, m�gis m�r akkor meg tudtam mondani, hogy Iraknak nincsenek atomfegyverei, amikor ennek m�g az ellenkez�j�t akarta elhitetni a CIA, a brit h�rszerz�s vagy Bush eln�k. Ha ugyanis �k csakugyan azt hitt�k volna, hogy Szadd�m Huszein rendelkezik ilyen t�megpuszt�t� fegyverekkel – ami az ellene ind�tott hadj�rat indok�ul szolg�lt – akkor joggal kellett volna tartaniuk t�le, hogy be is veti ezeket. M�rpedig ha a sarokba szor�tott, v�reskez� dikt�tor hozz�ny�l sz�rny� bomb�ihoz, abb�l rettenetes atomh�bor� kerekedett volna, amit m�g egy Bush-szer� idi�ta sem v�llalt volna fel, ergo pontosan tudta, hogy ellenfel�nek nincsenek ilyen fegyverei. Vagy ha m�gsem tudta, akkor olyan vesz�lynek tette ki katon�it �s az eg�sz vil�got, ami�rt felelnie k�ne, de ez nem ker�lt komolyan napirendre. Nem �nf�nyez�sk�nt mondom, de az ikertornyok elleni t�mad�sr�l is a mer�nylet ut�n h�rom h�ttel �rtam egy kis novell�t, amiben arr�l van sz�, hogy maga az �ldozat rendezte meg a t�mad�st, hogy �r�gyet szolg�ltasson a v�laszcsap�sra. Ez 2001. okt�ber 11-�n (!) meg is jelent a Demokrat�ban, s �jraolvasva is azt gondolom, az id� az�ta sem c�folt meg. (Az �r�st a cikk alatt k�z�lj�k - a szerk.)

Laikuss�gom dac�ra felvetn�k teh�t n�h�ny k�rd�st a devizahitelez�s kapcs�n. Nem is els�sorban azt, hogy mif�le sv�jci frank alap� tranzakci� az, amelyben senki sem l�t egy fia sv�jci frankot se, egy�bk�nt is a forint a fizet�eszk�z haz�nkban, amint ez imm�r az alkotm�nyban is szerepel. Senki sem kapott sv�jci frankot, m�gis annak az �rfolyama alapj�n n�vekszik hirtelen dupl�j�ra a t�rleszt�-r�szlet, mintha f�ldreng�s vagy vulk�nkit�r�s puszt�tana. A bankok k�z�tt mindenf�le elektronikus �zenetek j�nnek-mennek, aminek az a v�ge, hogy valakik pof�tlanul nagy hasznot h�znak az eg�szb�l. El�g csak megn�zni, ki mennyit vett fel, mennyit fog visszafizetni �sszesen, s hi�ba van kamatos kamat, ez akkor is elk�peszt� profitot hoz.

K�pzelj�k el, hogy valaki felvett t�zmilli� forint hitelt az otthon�ra, eddig visszafizetett mondjuk h�rmat, tartozik m�g tizenkett�vel. El�rverezik a h�z�t hat�rt, teh�t nincsen h�za, �s m�g tartozik hatmilli� forinttal. Ez nem valami pil�taj�t�k vagy uzsor�sok az Orm�ns�gb�l: ez a teljesen leg�lis p�nz�gyi sziszt�ma. Most legal�bb meg�rtett�k, hogyan m�k�dik az orsz�g elad�s�t�sa, mert ott pontosan ugyanez a rendszer, csak nagyobban. Valamikor valakik felvettek hiteleket, amit vagy eltettek, vagy felzab�ltattak vel�nk, mindenesetre azt m�r r�gesr�gen visszafizett�k, s annak a kamataira felvett �jabb hitelek kamatainak kamatait t�rlesztj�k �jabb �s �jabb hitelekb�l, mik�zben elvett�k (privatiz�lt�k) a v�z- �s energiaszolg�ltat�sunkat, a feldolgoz�iparunkat, az �sv�nykincseinket, de m�g a T�r� rudit is. Mi meg t�rleszt�nk (az �ves szja befizet�sek gyakorlatilag el is mennek erre), a nyugati (vagy milyen?) befektet� meg v�gja a kuponokat, abb�l �l �vtizedek �ta, hogy az itt g�riz� paraszt, munk�s �s �rtelmis�gi tejel neki, mint a katonatiszt, s k�zben m�g finny�skodnak is a Lajt�n t�l, hogy ezek a keletiek munka n�lk�l akarnak j�l�tben �lni.

De mindezt eddig is tudhattuk. Az igazi k�rd�sem most j�n. A korm�ny 180 forintos �rfolyam� sv�jci frank el�t�rleszt�se kapcs�n komoly piaci elemz�k (�s persze a bankok, az osztr�k miniszterek �s tal�n m�g Bolg�r Gy�rgy is) annak adtak hangot, hogy ez akkora vesztes�get okoz a bankoknak, amit nem b�rnak elviselni, s mindez bed�nti a gazdas�got, le�ll�tja a befektet�seket, nem lesz n�veked�s, csak h� �s hal�l. A megl�v� �tezer milli�rdnyi hiteltartoz�s (ennyi j�n ki a jelenleg �rv�nyes 230 forint k�r�li �rfolyam�n kalkul�lva, ami �rtelemszer�en sokkal t�bb ann�l, mint amit valaha az embereknek kifizettek a bankok) helyett mintegy n�gyezermilli�rdot tenne ki, ha az �sszes ad�s el�t�rlesztene. Ezermilli�rd forint vesztes�g csakugyan nem pisk�ta. Csakhogy: az �tezer milli�rd egy t�bb �ves (ak�r 5-10 �ves futamidej�) folyamatos t�rleszt�s eredm�nye lenne, m�g a n�gyezermilli�rd egyszeri, nem v�rt befizet�s. Vagyis a bankok t�z�ves m�rleg�b�l val�ban hi�nyozna ez az �sszeg, de pillanatnyilag az t�rt�nne, hogy egy hihetetlen p�nzcunami, egy felfoghatatlanul nagy summa �mlene a bankokba. Amivel valamit kezdeni�k k�ne, p�ld�ul kihelyezn�k hitelre, befektetn�k, k�tv�nyeket venn�nek stb., ami nem hogy f�kezn�, kifejezetten �l�nk�ten� a gazdas�got. Az alatt az 5-10 �v alatt, am�g az eredeti t�rleszt�s lej�rt volna, a bankok ezt a p�nzt m�r k�tszer-h�romszor megforgathatj�k, bus�s haszonnal. Vagyis ha mindenki fizetne, akkor hossz�t�v�, elvi vesztes�g helyett egy viszonylag r�vid t�v� nyeres�g �rn� �ket. K�pzelj�nk el egy kisv�llalkoz�t, aki v�s�rolt egy halom ker�mia Mikul�st, amit t�z �v alatt sz�nd�kozik eladni, ez�rt van neki k�szleten egymilli� darab. Sz�z forint�rt vette, sz�z�tven�rt �rulja, teh�t t�z �v alatt keresne az eg�szen �tvenmilli� forintot. Erre odaj�n hozz� egy gazdag fick�, �s azt mondja: megveszem a Mikiket darabonk�nt sz�zt�z�rt. Ki lenne az a marha, aki erre azt v�laszoln�: jaj, vidd innen a sz�zt�zmilli� forintodat, mert akkor bukok negyvenmilli�t. Val�sz�n�leg r�gt�n odaadn�, s m�snap venne a kapott �sszegen h�sv�ti nyulakat.

A bankok azonban nem �gy gondolkodnak. Nekik a zseb�kbe �ml� n�gyezermilli�rd forint val�j�ban nem t�m�rdek p�nz, hanem ezermilli�rdos vesztes�g. A gyan�m az, hogy �ket a p�nz nem is �rdekli. �rt�ktelen fecni, sz�m�t�g�pek monitorj�n megjelen� karakterek, banki kivonatok vacak sz�msorai. Ami kell nekik, az a h�z, az ingatlan, a term�f�ld, amit a bed�l� hitelek nyom�n mind megkaparinthatnak. Mert tudj�k, hogy ezek a val�di �rt�kek, �s ezeket akarj�k t�l�nk elszedni. Nyamvadt papirosok�rt.

Ungv�ry Zsolt

(Kuruc.info)

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s