M�r a reformkorban is az volt a magyar t�rsadalom egyik legfontosabb probl�m�ja, hogy a magyar p�nz�gyeket monop�liumk�nt egy b�csi mag�nbank int�zte. Magyarorsz�gon nem volt bankhitel. A p�nz amiatt �ramlott ki az orsz�gb�l, hogy kiszolg�lja ezt a b�csi bankot. De ki�ramlott a p�nz ad�k, reg�l�k, k�lcs�n�k, a k�lcs�n�k kamatai, v�mok, kincst�ri jegyek �s a cs�sz�ri katonas�g elsz�ll�sol�si k�lts�gei form�j�ban is. Amikor 1848-ban Kossuth lett a p�nz�gyminiszter, azonnal hozz�fogott az �res �llamkassza megt�lt�s�hez, �s egy bankjegynyomda fel�ll�t�s�hoz. A gazdas�gi �let m�k�d�s�t biztos�t�, fedezettel b�r� magyar p�nzt akart bevezetni.

A b�csi Rothschild-h�z ir�ny�t�sa alatt �llott Osztr�k Nemzeti Bank, az ONB, azonban nem volt hajland� val�di p�nzre bev�ltani az �ltala kibocs�tott bankjegyeket, �s egyidej�leg gyors�tott �temben vonta ki a nemesf�m-�s �rcp�nzt k�lf�ldre. Kossuth ez�rt m�r 1848. �prilis 19-�n rendeletileg tiltotta meg az arany �s az ez�st k�lf�ldre vitel�t. Terve az volt, hogy 5 milli� peng?-p�nz alapj�n mintegy tizenk�t-�s f�l milli� forintnyi p�nzt�rjegyet bocs�t ki. A Rothschild �rdekelts�g? ONB azonban azt akarta, hogy a magyar korm�ny t?le vegyen fel 12 milli� forint hitelp�nzt, de azzal a felt�tellel, hogy a magyar korm�ny ismerje el az ONB bankjegykibocs�t� monop�lium�t Magyarorsz�g ter�let�n, �s fizessen kamatot a Rothschildok �ltal ny�jtott hitelp�nz ut�n. Kossuth ezt elutas�totta, �s az �n�ll� magyar p�nz mellett d�nt�tt.

A p�nz�gyekben megmutatkoz� kib�k�thetetlen ellent�t vezetett el a fegyveres konfliktushoz, amelyb?l v�g�l szabads�gharc �s f�ggetlens�gi h�bor� lett. A szabads�gharc buk�s�t k�vet?en az ONB �sszes k�v�ns�ga teljes�lt. Magyarorsz�gon 1873-ban m�r 482 p�nzint�zet, 160 k�l�nb�z? biztos�t� int�zet, de csak 164 nagyobb iparv�llalat m?k�d�tt. Ezek szinte mind a Rothschild-h�z �ltal ir�ny�tott p�nzkartellhez kapcsol�dtak valamilyen m�don. Az inform�lis p�nzkartell m?k�d�s�t ir�ny�t� �s v�gz? bank�rhatalom a szem�lyi kapcsolatokon, �s a gondosan ki�p�tett �sszefon�d�sokon kereszt�l biztos�totta p�nz�gyi egyeduralm�t.

A szabads�gharc ut�n az ONB �s a m�g�tte �ll� nemzetk�zi p�nzkartell er?teljes nyom�st gyakorolt a Habsburg uralkod�h�zra �s a korm�nyzatra, hogy az kem�nyen l�pjen fel az �n�ll� magyar p�nzt k�vetel? magyar korm�nnyal szemben. A kiegyez�s ut�n az osztr�k-magyar p�nzrendszer k�z�ss�g�t biztos�tott�k. Magyarorsz�g az ONB bankjegy kibocs�t�si monop�lium�t ugyan form�lisan nem ismerte el, a t�nyleges �llapot azonban az volt, hogy az ONB �ltal kibocs�tott bankjegyek forgalomban voltak ugyan�gy, mint b�rmely m�s �llam p�nzei. A magyar p�nz�gyi �s gazdas�gi �let ir�ny�t�i a XIX. sz�zad m�sodik fel�ben az ism�tl?d? v�ls�gokat az ONB tudatos p�nz�gyi manipul�ci�j�nak tulajdon�tott�k.

A Magyarorsz�gon rendszeresen visszat�r? v�ls�gok nem termel�si anarchiak�vetkezm�nyei voltak. A rejt?zk�d? szuperkartell, vagyis a p�nz�gyeket a h�tt�rb?l ir�ny�t� �rdekcsoport, id�zte el? a v�ls�gokat, m�gpedig �gy, hogy Magyarorsz�g nemzetgazdas�g�nak eg�sz�t az ellen?rz�se al� vonta, �s �tvette a t�bbi alkartellnek tekinthet? kisebb kartell ir�ny�t�s�t is. A szuperkartell a b�csi Rothschild-�rdekelts�g ir�ny�t�sa alatt �ll�, b�csi k�zpontb�l szervezett �s ellen?rz�tt termel�si �s p�nz�gyi viszonyokat hozott l�tre. A Monarchia r�sz�t k�pez? Magyar Kir�lys�gban nem volt a Rothschild-�rdekelts�gt?l f�ggetlen egyetlen jelent�s v�llalat sem.

Magyarorsz�g nemzetgazdas�ga a Rothschild-h�z hegem�ni�ja alatt m?k�d�tt. Egyfajta korpor�ci�s uralomr�l besz�lhet�nk. Az eg�sz orsz�g ipari �s kereskedelmi �lete egyetlen p�nz�gyi szervezet l�thatatlan, kell?en �lc�zott, de er?s akarat�nak volt al�rendelve. A magyarok sajnos nem tudt�k, hogy kivel �llnak szemben, mert az elrejt?z�tt az arctalan p�nzviszonyokban. A magyar t�rsadalom a kir�ly ellen fordult, de az ellens�g val�j�ban egy rejt?zk�d? p�nzcsoport volt. Az emberek nem voltak tudat�ban, hogy a nemzetk�zi p�nzoligarchia l�trej�tt�vel a kamatoz� hitelp�nzrendszer vette �t fokozatosan az ir�ny�t�st. A p�nzoligarchia azonban nemcsak kamatszed�s form�j�ban fosztogatta az orsz�got, de �gy is, hogy titkos-kartellt hozott l�tre, �s ezzel eg�sz Magyarorsz�got gazdas�gi f�gg?s�gbe tudta tasz�tani. Ez pedig lehet�v� tette az �rt�kteremt� munka eredm�ny�nek egyre n�vekv� kisaj�t�t�s�t hitelez�si �s kartellez�si technik�kkal.

A Rothschild-h�z az �ltala ir�ny�tott l�thatatlan p�nzkartell l�tez�s�t minden lehets�ges m�don titkolta. Ebben volt a f? ereje. �gy t�rt�nhetett meg, hogy a Monarchi�n bel�l eg�sz Magyarorsz�g egy z�rt vadaskerthez v�lt hasonl�v�, beker�tve egyetlen p�nzcsoport hatalm�nak l�thatatlan, de ann�l ink�bb �rezhet? ac�lker�t�s�vel. Ebben a k�r�lker�tett vadaskertben a kamatgyarmatt� v�lt Magyarorsz�gon a vad nem volt m�s, mint a magyar n�p, amely a ker�t�sig futhatott, de azon t�lra m�r nem juthatott. A Monarchi�n bel�l Magyarorsz�g csak a k�ls? k�nyszerek hat�s�ra l�pett be abba a vil�gh�bor�ba, amelyet - ma m�r bizony�that�an - a szupergazdag beruh�z� bank�rokb�l �ll� nagyhatalm� nemzetk�zi p�nzkartell k�sz�tett el? �s robbantott ki. A vonakod�, b�keszeret� Magyarorsz�gra r�k�nyszer�tett�k ezt a h�bor�t, m�gis a legs�lyosabb b�ntet�ssel s�jtott�k Trianonban.

Magyarorsz�g elvesztette ter�let�nek k�tharmad�t, lakoss�g�nak t�bb mint 60 sz�zal�k�t, �s az ugyancsak a nemzetk�zi bank�rok �ltal ir�ny�tott N�psz�vets�gnek a J�v�t�teli Bizotts�ga 200 milli� aranykorona megfizet�s�re k�telezte a kiv�rzett, kifosztott Csonka-Magyarorsz�got. A trianoni b�kedikt�tum ut�n �jra kellett fel�p�teni mindazt, amit a vil�gh�bor�, a bolsevista prolet�rdiktat�ra �s a rom�n hadsereg fosztogat�sa okozott. A magyar p�nz teljes el�rt�ktelened�se rettenetes csap�st m�rt a gazdas�gra. El?sz�r a k�z�poszt�ly ereje t�rt meg, amely a h�bor� legf?bb terh�t viselte, az infl�ci� k�vetkezt�ben pedig vagyon�t �s p�nz�t is elvesz�tette. Ebben a helyzetben a N�psz�vets�g magatart�sa meghat�roz� volt. Arra k�nyszer�tette a magyar korm�nyt, hogy nevets�gesen csek�ly �sszeg?, 250 milli� aranypeng?nyi stabiliz�ci�s k�lcs�nt vegyen fel. A N�psz�vets�g f�megb�zottja �tj�n gondoskodott arr�l, hogy a trianoni b�kedikt�tum rendelkez�seit k�ny�rtelen�l v�grehajts�k. E b�kedikt�tum �rtelm�ben a magyar �llamra kivetett h�bor�s j�v�t�tel megfizet�s�ig minden magyar �llami bev�telt z�logjog terhelt az Antant hatalmak jav�ra.

Ennek k�vetkezt�ben a Magyar �llam a nemzetk�zi p�nzpiacokon csakis a b�keszerz?d�sek ellen?rz? test�let�nek, a N�psz�vets�g F?tan�cs�nak a hozz�j�rul�s�val kaphatott k�lcs�nt. Ebben a test�letben a magyarokat gy?l�l? Dr. Edu�rd Benes-nek volt meghat�roz� szerepe. A N�psz�vets�gi F?megb�zott felt�telei szerint a Magyar �llam kincst�ri j�ved�k�nek �s v�mbev�tel�nek - a k�lcs�n t�bbsz�r�s�ig t�rt�n? - z�rol�s�n k�v�l j�v� kellett hagyni a Nemzeti Bank l�tes�t�s�r?l sz�l� t�rv�nyt, m�ghozz� az �ltaluk megszabott felt�telekkel. Ez az �j int�zm�ny, a szigor� banktitok szerint m?k�d? MNB, amelyet mag�np�nzemberek ir�ny�tottak, �tvette az �llam olyan monet�ris fels�gjogait, mint a p�nzkibocs�t�s, �rfolyam-szab�lyoz�s, kamatszab�lyoz�s, hitelez�s, vagyis a nemzetgazdas�g ir�ny�t�s�nak legfontosabb jogos�tv�nyait.

A k�lf�ldi p�nzoligarchia, amely a MNB-t�rv�ny r�v�n korl�tlan ellen?rz? hatalomhoz jutott, ezt k�vet?en szinte el�rasztotta Magyarorsz�got a k�lcs�neivel, ami�rt azt�n k�s?bb, az 1929-es gazdas�gi v�ls�g idej�n, nagy �rat kellett fizetnie. Az MNB tulajdonosai nev�ket elrejtve gyakorolhatt�k szavazati jogukat a K�zgy�l�sen. �gy v�lasztott�k meg a Nemzeti Bank tizenk�t-tag� f�tan�cs�t, amely szabad meg�t�l�s alapj�n d�nt�tt a magyar korm�nyt megillet? p�nz�gyi szuverenit�s legfontosabb k�rd�seiben.

A nemzetk�zi p�nzoligarchia azt csin�lt p�nz�gyileg Magyarorsz�gon, amit csak akart, mik�zben Amerik�ban egy sz�zal�k, Nagy-Britanni�ban k�t sz�zal�k volt az alap kamatl�b, Magyarorsz�gon 15 sz�zal�k felett volt, �s a magyar korm�ny nem avatkozhatott be, mert a N�psz�vets�g olyan felt�teleket csikart ki t?le, hogy az MNB f�ggetlen a korm�nyt�l. A hasznot meghalad� kamatok lehetetlenn� tett�k a termel�st. A nemzetk�zi p�nzoligarchia, �s az ir�ny�t�sa alatt �ll� bankrendszer a kier?szakolt p�nzsz?k�t�ssel megb�n�totta a magyar gazdas�g m?k�d�s�t. A k�vetkezm�nye hatalmas m�ret? munkan�lk�lis�g lett, �s 1936 v�g�ig �vi k�tmilli�rd munka�ra veszett el. Az elad�s�t�ssal �s kamatp�nzzel m?k�d? monop�liumhoz a magyar korm�ny nem ny�lhatott. Ez bizonyult a magyar nemzeti j�vedelem elv�tele leghat�konyabb m�dszer�nek. Az els? vil�gh�bor� ut�ni - minden nemzetk�zi elvet felr�g� - b�kedikt�tumok arr�l is rendelkeztek, hogy k�rt�r�t�sben ne csak a gy?ztes �llamok r�szes�ljenek, hanem a polg�raik is, ha vagyonuk a legy?z�tt orsz�gban valamilyen m�don elveszett. A m�sodik vil�gh�bor�t lez�r� 1947-es p�rizsi b�keszerz�d�s a vesztes orsz�gokat, k�zt�k Magyarorsz�got, jelent?s �sszeg? j�v�t�tel fizet�s�re k�telezte.

Magyarorsz�gnak 300 milli� doll�rt kellett fizetnie, ebb?l 200 milli�t a Szovjetuni�nak, 50 milli�t Jugoszl�vi�nak �s 50 milli�t Csehszlov�ki�nak. 1945 ut�n nemcsak a h�bor�s puszt�t�sokkal �s az azt k�vet?en fizetett j�v�t�tellel lett szeg�nyebb Magyarorsz�g, de a magyar nemzet a kommunista hatalom�tv�tel k�vetkezt�ben elvesz�tette nemzeti tudattal rendelkez? vezet?r�teg�t is, amely tal�n m�g az anyagi vesztes�gekn�l is s�lyosabb csap�st m�rt r�. 1956-ban a magyar n�p kinyilv�n�totta, hogy nem k�r a kommunista diktat�r�b�l, �s abb�l, hogy �j urai rend?r�llami er?szakkal vegy�k el t?le munk�ja eredm�ny�t. A magyar n�p azonban abb�l se k�rt, hogy m�r a k�t vil�gh�bor� k�zt megismert p�nzuralmi technik�kkal -megtervezett elad�s�t�ssal - vegy�k el munk�j�nak az eredm�ny�t.

A h�tt�rben egy�ttm?k�d? Kelet �s Nyugat legfels?bb ir�ny�t�i v�g�lis a magyar forradalom elfojt�s�ban �llapodtak meg - hallgat�lagosan. Ez anyagi javakban m�rve 12 milli�rd akkori forintban kifejezhet? k�rt okozott az orsz�gnak. A nagy v�rvesztes�get �s k�rt jelentett a mintegy k�tsz�zezer magyar �llampolg�r k�lf�ldre menek�l�se. Ez forintban tov�bbi 20 milli�rd vesztes�g. A megsz�ll� er?k ell�t�si k�lts�ge, a sz�mukra fel�p�tett j�rul�kos objektumok �sszege 8260 milli�rd forintba ker�lt. A legnagyobb vesztes�g azonban, amit p�nzben m�r nem is lehet kifejezni az, hogy a szovjet megsz�ll�k �ltal hatalomra seg�tett K�d�r-rendszer �llami politika szintj�re emelte az orvosi seg�dlettel v�gzett t�meges n�pirt�st. Az �tmosott agy�, nemzeti �ntudatukt�l megfosztott magyarok h�rom �vtized alatt mintegy h�tmilli� ut�dukat semmis�tett�k meg abortusz form�j�ban. Ez a h�tmilli� meg nem sz�letett magyar �s ut�dai a magyar t�rt�nelem legnagyobb v�rvesztes�g�t jelentik. �gy val�j�ban Magyarorsz�g nemcsak vagyon�t�l, de n�pess�g�nek jelent�s r�sz�t�l is meg lett fosztva.

Az 1989-cel kezd�d� rendszerv�lt�s eredm�nyek�nt a ny�ltan berendezkedett nemzetk�zi p�nzvil�g megszerezte a Vil�gbank �s a Nemzetk�zi Valutaalap �ltal mintegy 140 milli�rd doll�rra becs�lt magyar nemzeti vagyonnak a t�lnyom� r�sz�t, �s azt beolvasztotta glob�lis r�szv�nyvagyon�ba. A magyar lakoss�g k�tharmada vagyontalann� v�lt, meg lett fosztva �nrendelkez�s�nek gazdas�gi alapj�t�l, a nemzeti vagyonb�l sz�rmaz� t?kej�vedelm�t?l, �s elvesz�tette azt a hatalmat is, amelyet e vagyon birtokl�sa jelent. A magyar lakoss�g t�bbs�ge az orsz�g gazd�j�b�l az �j tulajdonosok b�rmunk�s�v� v�lt, aki csak munkab�rhez juthat, ha van munk�ja. A nemzeti vagyon elveszt�s�vel, le�p�t�s�vel, az orsz�gb�l val� kivitel�vel fokozatosan megsz�nt annak a lehet?s�ge, hogy a magyar lakoss�g szellemi munkaerej�t tudja �rt�kes�teni nagy hozz�adott �rt�kkel rendelkez? term�kekben �s szolg�ltat�sokban.

A magyar gazdas�gi strukt�ra a szaktud�st alig ig�nyl� �sszeszerel? vagy m�g ann�l is primit�vebb munk�b�l �ll, �s ennek a munk�nak az �ra a vil�gpiacon rendk�v�l alacsony. Magyarorsz�got teh�t �vente t�bb mint ezermilli�rd forinttal r�vid�ti meg a rossz gazdas�gi szerkezetb?l ad�d� cserear�nyroml�s. A nemzetk�zi p�nzoligarchia nemcsak a termel?-vagyont szerezte meg, hanem az �rte adott - az eredeti �rt�k�nek mintegy 20 sz�zal�k�t kitev? - 20 milli�rd doll�rnyi v�tel�rat is. Ugyanis a kiz�r�lag az ? ir�ny�t�sa alatt �ll� MNB a deviz�t mag�n�l tartotta, �s a k�lts�gvet�snek az eladott fizikai vagyon�rt �ltala kibocs�tott j�t�kp�nzt - leveg?b?l el?�ll�tott forintot - adott. Ez a t�bb ezermilli�rd forint, pedig, megt�ve k�rforg�s�t a nemzetgazdas�gban, ad�ss�gszolg�lat, kamat, t?kej�rad�k �s profit form�j�ban k�lf�ldi tulajdonosokhoz ker�lt. Ezek a forintot bev�ltott�k deviz�ra, �s a deviza-v�tel�rat kivitt�k az orsz�gb�l. Az MNB pedig a hozz� visszaker�lt forintot egyr�szt kivonta a forgalomb�l, m�sr�szt a mesters�gesen gerjesztett infl�ci� form�j�ban semmis�tette meg.

A magyar n�p teh�t elvesz�tette fizikai termel?vagyon�t, de a nemzetgazdas�g elvesz�tette bizonyos id? m�lva az �rte kapott deviza ellen�rt�ket is. 2004-ben nemcsak az t�rt�nt, hogy az orsz�g egy nemzetek feletti birodalom, az Eur�pai Uni�, r�sz�v� v�lva megsz?nt f�ggetlen �llam lenni, hanem az EU-tags�g nett� �vi mintegy 4500 milli�rd forint folyamatos vesztes�get okoz az orsz�gnak, felgyors�tva elad�sod�s�t.

A nemzetk�zi p�nz�gyi k�z�ss�g az�rt tartja magyarorsz�gi int�zm�nye, az MNB seg�ts�g�vel rendk�v�l sz?ken a magyar monet�ris b�zist, hogy �gy k�nyszer�tse a magyar �llamot a m�g megl�v? k�zvagyon olcs� ki�rus�t�s�ra, tov�bb� a magyar term?f�ld �s lak�ingatlan-vagyon �ron alul val� elad�s�ra. Magyarorsz�g kifoszt�s�t j�l jelzi az, hogy 2006-ban nett� nyolcmilli�rd eur� �ramlott ki a k�lf�ldi tartoz�s�llom�ny hozamak�nt az orsz�gb�l, 2007-ben pedig m�r kilencmilli�rd eur�.

Magyarorsz�g k�lf�ld fel� ir�nyul� tartoz�s�llom�nya jelenleg negyven�tezermilli�rd forint, mintegy 256 milli�rd doll�r, �s ennek a hatalmas �sszegnek a hozam�t kell kitermelnie. Ez a hozam profitb�l, t?kej�rad�kb�l, ad�ss�gszolg�latb�l �s kamatfizet�sb?l �ll. Magyarorsz�g fosztogat�sa napjaink val�s�ga. K�vetkezm�nyek�nt nemcsak politikai, gazdas�gi �s p�nz�gyi, de demogr�fiai v�ls�g is kialakult. A magyar nemzet �vr?l �vre felgyorsul� �temben fogy, �s a nemzet fennmarad�sa ker�lt vesz�lybe. (...) Dr�bik J�nos Teljes �r�s: Nemzeti H�rh�l�

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s